Nem egyenesen át

Slow down, you move too fast.

You got to make the morning last.

(Simon & Garfunkel)

Felfedezésre váró részletek
(http://www.johnsenlandscapes.com/)

Két pont között legrövidebb út az egyenes.
Egyszerű, világos, ismert tétel. Hasznos tudomány a kerttervezésben és a kertépítésben is: sokszor pontosan az ellenkezőjére kell törekednünk.

Lassabb haladásra ösztönöz
(www.oliveirasdeportugal.com)

Vagyis egyenes helyett inkább íves, kanyargós vonalakra van szükségünk, ha két pont között szeretnénk látható, járható, érzékszerveinkkel jól befogható kapcsolatot létesíteni.

S hogy mi alkalmas a kertrészletek összekapcsolására?  Lehet egy járda, egy tipegősor, egy díszkavicsos ösvény vagy egy nagyobb, ágyásokkal szegélyezett füves tér is.

Ezek segítségével teremthetünk kapcsolatot a kert egyes részei között, arra törekedve, hogy a kezdő és végpontokat inkább ívekkel és ne egyenes vonalakkal kössük össze.

Egyenesen át
(www.oliveirasdeportugal.com)

Persze vannak kertek, kertstílusok – például egy kisméretű, modern kert esetében – ahol mint főszabályt, a rövid, egyenes vonalvezetést nem lehet vagy nem érdemes figyelmen kívül hagyni.

Azonban gyakran itt is szükség van a merev formák oldására, de kétségtelenül akadnak olyan kertek, ahol a derékszögek, a hegyesszögek és egyéb szögletes formák érzik jól magukat.

Más kertekben – és általában ezek vannak nagyobb számban – nem a legrövidebb út kialakítása a cél.

Játék az ívekkel
(www.gardenlandscapeideas.org)

Merthát úgy van az valahogy, hogy a kert több részletből, eltérő elemekből, formákból és hangulatokból áll össze egységes egésszé.

A kert tervezésekor az egyik fontos szempont, hogy minden apró részlet láthatóan, érzékelhetően, a kert használói számára részleteiben is teljességet nyújtva legyen benne.

Változatos formák és színek mindkét oldalon
(www.ecossistemas.com)

Meg kell teremtenünk tehát annak a lehetőségét, hogy fel tudjuk fedezni kertünk minden fontos részletét, legyen elegendő időnk, terünk és helyünk is mindezeket észrevenni, meglátni és megfigyelni.

Ez egyébként a kertkialakítás egyik legfontosabb eleme, ez adja meg egy kert hangulatát, saját atmoszféráját. Ha a tervezéskor ezt a kötelező feladatot sikerrel oldjuk meg, máris sokat tettünk azért, hogy kialakuljon az a sokszor láthatatlan, meghatározhatatlan valami, amitől az egymás mellé álmodott növények, kerti berendezések, terek, formák és színek kertté állnak össze. 

Ívekhez kapcsolódva
(www.ecossistemas.com)

Ha kertünkben a gyalogutak egyenes vonalban visznek keresztül, csak átrohanó vendégei, és sosem szemlélői leszünk a kertnek: szinte végigrohanunk az ágyások között, és nem lesz semmi, ami szemlélődésre, felfedezésre ösztönözne.

S ugyanez történik mozgás nélkül is: a teraszon ülve vagy a ház ablakából kinézve a tekintet pillanatok alatt végigszalad kerten, akaratlanul is másodpercnyi élménnyé zsugorítva a kert látványát.

A hosszabb, íves, lágyabb vonalvezetés lassabb haladásra késztet, ezzel nemcsak módot ad, ösztönöz is a részletek felfedezésére. A hatás természetesen akkor teljes, ha az utak, ösvények mentén, az ágyásokban, az ívek mögött, a be nem látható kertszakaszokon izgalmas, változatos színek, formák, tárgyak és növénytársítások várnak ránk.

Ívesen, ráérősen, lazán
(www.rsgroundworks.com)

Nem árt persze, ha mindez nem válik öncélúvá, s a kialakítandó kert és benne a kerti terek összhangban vannak a lakóházzal, a lakók életével, szokásaival, a növényekkel és a kiválasztott anyagokkal egyaránt.

Mindezekhez a kerti terek alakítása, az utak, ágyások vonalvezetésének megtervezése inkább eszköz és ne cél legyen.

És itt is érdemes szem előtt tartani a mondást: a kevesebb néha több.