Többfrontos küzdelem

Túlélésre koncentrálva

A klímaváltozás napjaink egyik leggyakrabban előforduló kifejezése. Általában együtt szerepel a növekvő szén-dioxid kibocsátással, a levegőszennyezéssel, a motorizációval és az üvegházhatással.

De jóval kevesebbszer hallani a hosszú távú következményekről, az állat- és növényvilágra gyakorolt hatásáról, és a kapcsolódó tudományterületek kutatásairól. Arról, hogy a növényfajok több mint húsz százalékát kipusztulás fenyegeti. Hogy a százhúsz kávéfajból éppen azt az egyet fogyasztjuk, amelyik nem képes tolerálni a hőmérséklet emelkedését és a szélsőségessé váló időjárást. Hogy a vadon élő növényfajok számára a legnagyobb veszélyt nem a klíma változása, hanem a mezőgazdaság jelenti. Hogy rövid időn belül a teljes állattenyésztési ágazatnak új takarmányozási eljárásra kell(ene) átállnia.

Csak a tudományos folyóiratokban és disszertációkban lehet olvasni arról, hogy napjaink éghajlati változásai egy 300-600 éves folyamat részei, s az idősávból alig telt el 140 év. Az éghajlati változásokkal kapcsolatos kutatások közül feltétlenül nagyobb figyelmet érdemelne a klímaváltozás társadalomra gyakorolt hatásainak – növekvő egészségügyi költségek, növekvő energiafelhasználás, ruházati és élelmiszeripari változások – vizsgálata. Az előrejelzések szerint éves szinten tizenkettő-tizenöttel kevesebb fagyos napunk lesz, és ugyanennyivel emelkedik majd a hőségriadós napok száma. Fel kell készülni új, korábban a térségben nem ismert állat- és növényfajok megjelenésére, ezek mezőgazdasági, kertészeti, dísznövény-termesztési, állattenyésztési és állatgyógyászati kihatásaira egyaránt.

A Föld több pontján az aranynál drágább lesz a víz, érte huszonöt-harminc éven belül háborúk fognak kitörni. Óvatos becslések szerint 2050-re 150 millió ember válik úgynevezett éghajlati menekültté, vagyis vagy elvándorol, vagy nem éli túl. És beszélni kellene arról is, hogy Magyarország a legsérülékenyebb területek közé tartozik, nálunk a hőmérséklet emelkedése csaknem másfélszer gyorsabb a globális értéknél.

Ideje lenne hát a felkészülésnek.

Kertdivat 2021

Kikapcsolódás és kertészkedés
(http://urquijokastner.com/)

Az már 2019-ben is nyilvánvalóvá vált, hogy a kertre egyre többen a lakótér egyfajta meghosszabbításaként tekintenek, s ennek megfelelően a kertnek zöld szobaként is működnie kell. 2020-ban aztán az irányzat jelentősen megerősödött, s itt van a 2021-es esztendő, benne a bizonyosság: a kertre különösebb töprengés nélkül használható akár a lakótér fogalma is.

Hogy a kertdivat e dinamikus irányzatának megerősödése mennyiben írható a koronavírus számlájára, azt valószínűleg részletes társadalmi, szociológiai elemzés tudja csak felderíteni. Akárhogy is van, azt hiszem, az én kertem, az én váram filozófia megfogalmazta igény 2021-ben sorra teremti majd meg a nappaliként is használható teraszokat, a szomszédok felől gondosan lezárt belső tereket. A kert tehát 2021-ben sokak számára a tökéletes kikapcsolódás, az el- vagy visszavonulás színtere lesz, ahol nagy szerepe lesz a jelentős, kiemelkedő díszértéknek. Növekedni fog a kertben eltöltött idő, amire egyre inkább a minőségi jelző lesz a jellemző.

Meggyőződésem, hogy 2021-ben a kertben töltött időt alapul véve a kerttulajdonosok két, jól elkülöníthető csoportja fog az eddigieknél határozottabban elkülönülni. Egyikük számára a kert – és az ott eltölthető idő – a kertészkedésről fog szólni, a növények gondos ápolásáról, a szakirodalom rendszeres követéséről, új növények és kerti eszközök beszerzéséről. Ők lesznek azok, akik minőségi metszőollót vásárolnak, rendszeres vásárlói lesznek a kerti dizájntermékeket forgalmazó internetes áruházaknak, tisztában lesznek a madárbarát kert fogalmával, metszegetnek, átültetnek, új növényeket szereznek be, fűszer- és zöldségnövényeket termesztenek, és esténként megelégedetten járják körbe a terciát.

A másik csoportba tartozók nem jönnek lázba a metszőollóktól, nem érdeklik őket az új növények, nem sétálgatnak a kertben új hajtások után kutatva, szívesebben pihennek a masszázsmedencében, ahonnan remek kilátás nyílik majd a szomszédoktól elzárt birodalomra. Ők lesznek azok, akik a kerttervezési folyamat elején legfontosabb szempontként közlik majd a tervezőkkel: gondozásmentes kertet szeretnének.

Kertjeinkben megítélésem szerint ez a két elvárás – a magas díszérték és a gondozásmentesség – jelenti majd az egyik legnagyobb kihívást 2021-ben. Merthogy a helyzet az, hogy gondozásmentes kert nem létezik. A kert élő, állandó változásban lévő rendszer, díszértékének fenntartásához szükség van a rendszeres emberi beavatkozásra. Az elvirágzott virágzati szárak visszavágására, a terjedő tövű taxonok szétosztására, a díszfüvek téli védelmére, a formanövények rendszeres nyírására, a cserjék metszésére, a gyep szellőztetésére, a szegélyek gondozására, és a tápanyagutánpótlás biztosítására. Ezek egy része a modern vagy minimalista kertekben is kötelező feladat marad, legfeljebb nem a tulajdonos, hanem kertfenntartó cégek végzik majd.

Arra számítok, hogy 2021-ben a kerti szezon fogalma egyre gyakrabban januártól januárig lesz értelmezhető, vagyis a tervezés során a téli kert látványa is fontosabbá válik. (Az elmúlt években a kerttulajdonosok jelentős többségének a téli hónapok szezonon kívülinek számítottak.)

Mivel 2021. január elsejétől Magyarországon tilos az avar és a kerti hulladékok égetése, reményeim szerint sok helyütt természetes lesz a komposzttároló és a magaságyás. A saját zöldséges- és fűszerkert divatja 2021-ben is tartja magát. Változatlanul erősödni fog a kísérletező kedv is, újabb és újabb növények, növényritkaságok kerülhetnek be a honi kertekbe, ahol idén is csábító lesz a modern és mediterrán kertek hangulata.

Jó évük lesz a robotfűnyírókat, a műrattan kerti bútorokat, a kaspókat, a hasznos és haszontalan kerti kiegészítőket forgalmazó cégeknek, és egyre többen kérnek majd távolról is irányítható öntözőrendszer vezérlőt.

A kertre 2021-ben fokozottabban érvényes lesz a mondás: mindenhol jó, de legjobb otthon.