Humán érdeklődés

Misztikum: a reáliák világa
(https://www.atlasobscura.com/)

(Részlet Az ügyfélnek mindig igaza van című fejezetből)

Mindig is humán érdeklődésű voltam.

Ezt mondta a megrendelő, lassan, érthetően, már-már kimérten, hogy a kerttervező is megértse.

Az ügyfél éppen másodjára telefonozta fel kertjének tervezőjét, hogy fontos részleteket egyeztessen vele. Az első fontos részlet annak tisztázása volt, miért van a költségbecslésben két, egymás melletti oszlop.

Tulajdonképpen hamar sikerült tisztázni, hogy az egyik oszlopot az egyszerűség kedvéért nevezhetnénk Tólnak, a másikat pedig Ignek, szóval, hogy a várható költség e két érték közé esik. Remek, mondta az ügyfél, még hozzá is tette, hogy ez korrekt dolog, és kilátásba helyezte: áttekinti a dokumentumot, aztán másnap visszatelefonoz.

Másnap tehát.
Van ez a gyepszőnyeg az anyagköltségek között, s hogy ő inkább ezt nem kéri, s ha nem kéri, akkor ez hogy, mennyibe kerülne. A megfejtés nem volt egy ördöglakat, imígyen szólt: akkor a végösszegből levonjuk a gyepszőnyeg árát. Annyiba.

Ez volt az a drámai pont, amikor az ügyfél lassan, érthetően belemondta Bell úr találmányába, hogy ő bizony mindig is humán érdeklődésű volt. És emiatt ez a kivonás, ez úgy nem végrehajtható, hogy a kerttervező közli az elvégzendő feladatot, ő meg nagy hirtelen kivon két számot egymásból, a dolog ennél bonyolultabb, közölte. És a nagyobb nyomaték kedvéért hozzátette: sokkal.

- Nem…, ez nem olyan, hogy telefonon nekiessünk – fejtegette – jöjjön el személyesen, aztán majd nálunk kivonjuk.

Az ember már csak olyan, próbál segíteni az ő reménybéli megrendelőjének, helyszínen is persze, de telefonon is akár, hogy bizony egyszerű az, és már mondja is a telefonba az egyik összeget, a nagyobbat, aztán a kisebbet, végül a harmadikat, szintén lassan és érthetően, megspórolandó ezzel a további humán kontra reál összevetéseket.

– Nem, nem, nem – kontráz az ügyfél – értse meg, ezt így nem lehet, le kell ülnünk, át kell beszéljük, ezt a matekot személyesen kell tisztázni!

Bizony elgondolkodik ilyenkor a kerttervező, talán ideje lenne szemmel tartani a történelem tanárokat, hogy a magyartanárokról ne is beszéljünk, mert az évszámaik meg a verseik miatt szegény kivonás még behozhatatlan hátrányba kerül itt nekünk.

Ugyanakkor a személyes találkozók – a humán tanerőknek hála –, egyre nagyobb jelentőséget kapnak. Bonyolult egy ügy, az ember nem szívesen lenne az oktatási kormányzat helyében.

Az általános alany esete

Az ács is ember
(https://www.gazebocreations.com/)

 

(Részlet a Kóklerek kora című fejezetből.)

Akkor mindent megbeszéltünk, mondta a gazda az ácsnak, és további jó munkát kívánt.

A „minden” csupán egy kérés volt: a terasz keresztgerendája olyan magas legyen, hogy kényelmesen elférjen alatta az ember.

Nem bonyolult feladat tehát.

Az ács munkához látott, a gazda pedig visszautazott Budapestre.

A gazda úgy vagy két fejjel volt magasabb az ácsnál, a mindenre kiterjedő részleteket egymás mellett állva beszélték meg, a méretezéshez tehát ideális volt a felállás. Aztán tízegynéhány nap múlva, amikor a gazda átvette az ácsmunkákat, a helyzet már egyáltalán nem tűnt ideálisnak. A gerenda a tulaj homlokánál fityegett, kétséget sem hagyva afelől, hogy kényelmes közlekedésről itt szó sem lehet.

Viszont szóba jöhet némi törzshajlítás, esetleg törzsdöntés, végül is nem egy lehetetlen küldetés ügyesen kikerülni azt a keresztgerendát. Ráadásul, így az ács, az ember elfér alatta, és mutatta is, milyen kényelmesen tud ő ki- s bevonulni a gerenda alatt.

Kiderült tehát, hogy a problémát az általános alany okozta, mivel az ács az ember szót önnön magára értette. Merthogy ő is ember. És ő átfér alatta. Hogy a gazda is ember, és ő nem fér el alatta, meg sem fordult az ács fejében.

Érdekes helyzet. Megoldást jelenthetne persze, ha ügyes kormányzati eszközökkel korlátoznák végre az általános alany ész nélküli használatát. Két legyet üthetnénk vele egycsapásra: szegény ácsoknak nem kellene a gazdák furfangos mondatfűzésein elmélkedniük, és – mondjuk ki –, a gazdák is megtanulnák végre érthetően megfogalmazni a gerenda mindennapokban betöltött szerepét.