 |
| A tettes (http://nathistoc.bio.uci.edu) |
A diófákra a közelmúltig nem kellett különös figyelmet szentelni: nem soroltuk be a kötelezően permetezendő gyümölcsfák közé, megbirkózott maga is a kártevőkkel. A boldog békeidőknek alighanem vége, mégpedig a dióburok fúrólégy (Rhagoletis completa) miatt. Az évtizedek óta előfordult, hogy a dió levelén és a termés burkán fekete foltok jelentek meg, amiket gombafertőzés okozott. A legújabbkori rothadó, fekete foltokért azonban nem gomba, hanem egy légy a felelős, ellene a védekezés is nehezebb. Olyannyira, hogy egyes szakértők szerint ez szinte lehetetlen, mások szerint viszont mégiscsak lehetséges több legyet is ütni egy csapásra.
A kártevőt 2011-ben fedezték fel, akkor még csak az ország nyugati felében tanyázott, mára üzembiztosan birtokba vette a keleti területeket is. Tojásait a termés zöld burkába rakja, aztán az ott kikelő lárvák szép lassan felfalják a zöld héjat, a termés megfeketedik, utat nyitva ezzel számos más kórokozónak. A termés jelentős része vagy egésze kárba vész, a dió – ha meg is marad –, igen gyakran alkalmatlan lesz a fogyasztásra.
 |
| A kártétel (https://www.andermattbiocontrol.com/) |
Kérdés tehát, mit lehet tenni a termés megóvásáért? Az egyik legfontosabb teendő, megakadályozni a kártevők áttelelését, vagyis össze kell gyűjteni minden lehulló termést, levelet, és a fertőzötteket meg kell semmisíteni. Az egészséges diólevelek természetesen mehetnek a komposztra. Arról, hogy sátrat vertek-e nálunk a legyek, a legkönnyebben az úgynevezett sárga ragacslapok segítségével győződhetünk meg, ezek minden jobb mezőgazdasági szaküzletben beszerezhetők. A legyek rajzása általában július közepén kezdődik, ekkora már nincsenek virágzó gyümölcsfák a kertben, jóval kisebb tehát az esélye annak, hogy a rajzó méhek beleragadnak a csapdába. A rajzás egyébként október közepéig is eltarthat, az idő előrehaladtával aztán bevethetjük a permetszereket is. Közülük a Karate, a Mospilan, a Fulicor Solo, a Chess és a Calypso jöhet szóba.
 |
| Rajzáskor nagy segítség (https://www.andermattbiocontrol.com/) |
Mármost a permetezéssel akad egy kis probléma.
Merthogy a diófák természete már csak olyan, szeretnek nagyra nőni, az öregebb példányok könnyen elfoglalnak két-háromszáz négyzetméternyi területet is. Szeptemberben elárasztotta a közösségi médiát egy Facebook bejegyzés, melyben a győri kertbarátokra hivatkozva a diófúró légy elleni védekezést taglalja a szerző. A bejegyzés arra buzdítja a tulajdonosokat, permetezzék le a korona alsó felét, s a szer majd innen fog felszívódni tizenöt-húszméteres magasságba is.
Nem fog.
Nem fog, ha a permetszer nem jut el a legfelső ágak leveleire. Márpedig oda csak akkor kerülhet, ha a tulajdonos emelőkosaras autót bérel, s így végzi el a permetezést. De mert emelőkosaras autó a legritkább esetben tud jelentős kártétel nélkül bejutni a telekre, más megoldás után kell nézni.
Metszeni kell, mégpedig drasztikusan.
Ha szeretnénk a következő évtizedekre is megtartani a diófát, csökkenteni kell a korona méretét. Ugyanúgy kell eljárni, mint más gyümölcsfák esetében, roncsolásmentes, ép metszlapokat kell kialakítani, és a már jól bevált módon elágazásra metszeni a diófát is. Ha fiatal a fa, késlekedés nélkül hozzá kell látni egy kezelhetőbb, alacsonyabb koronaforma kialakításához. Ez korosabb fánál igen szokatlan művelet lesz, hiszen a diófákat a magánkertekben a legritkább esetben metszettük, de a diófúró légy elleni védekezés felülírja a megszokott rutint. A diófa metszésének ideális időpontja szeptember, illetve a késő őszi, kora vagy késő téli fagymentes napok.
