Karácsonyfa szindróma

Karácsonykor támadnak
(https://triadmomsonmain.com/my-blog/the-christmas-tree-invaders/)

Köhögés, hörghurut, légszomj, asztmás tünetek, szemvizenyő, álmatlanság, kimerültség. A „Mi okozhat efféle tüneteket?” kérdés biztosan bekerülhetne komolyabb kvízjátékok főnyereményéért feltett utolsó kérdései közé. A lehetséges válaszok között szerepelhetne például a stressz, az allergia, a szmog, esetleg a szívbetegség.

Egyik sem lenne nyerő.
A helyes válasz így hangzik: penészgomba a karácsonyfán.
A tünetegyüttesnek neve is van: karácsonyfa szindróma.

Kész őrület, az ember gyanútlanul megvásárol egy csinos kis – vagy nagy – fenyőfát, gondosan elrejti a gyereknépek elől erkélyen, garázsban, szomszédnál, aztán szenteste már várhatja is az asztmás rohamokat. Már, ha a nagy vízen túl él, merthogy a karácsonyfa szindróma Amerikában szedi áldozatait, és inti óvatosságra a karácsonyfa vásárlókat.

Pár éve nálunk is szükség volt óvatosságra, mivel ráérő jóemberek azzal álltak elő, hogy a lakásba kerülő karácsonyfán 25 ezer apró, nemszeretem élőlény tanyázhat, tetvek, pókok, atkák és más efféle szerzetek. A bulvárhír apropóját ekkor is egy tanulmány jelentette, Norvégiában publikálta egy rovarirtószert gyártó cég.

Még szerencse, hogy mifelénk kellőképpen fel vagyunk vértezve a legtudományosabbnak kikiáltott hírek és álhírek ellen, egy karácsonyfa szindróma, avagy 25 ezer rovar meg sem közelíti a magyar ember ingerküszöbét.

A mi mindennapjainkat ugyanis az önmagát rendre alul múló kereskedelmi televízióknak köszönhetően ilyesféle hírek töltik ki immáron évek óta:

Feltámadt, de aztán mégis meghalt.
Károsabb a takarítás a dohányzásnál.
Ártalmas lehet a puszilgatás.
Porszívócsővel kukkolta a szomszédját.
Beteggé tehet a sok sült krumpli.
WC-re ment, meghalt a sógora.
Fejére esett majdnem egy kutya.
Halálos lehet a barackmag.
Veszélyes lehet a fagyi.
Veszélyes lehet a szürke idő.
Műfogsor a villamoson.
Véreznek és jajgatnak a babák.
Baltával ölte meg, pedig szerette.
Felébrednek, aztán éhen halnak.
Halálos lövedék lehet a fenyőkből.
Nem ölték meg, de feldarabolták.
Halott volt, közben New Yorkban járt.
Túlélték, de nem tudják feldolgozni.
Iskolásokat fenyeget a kémény.
Baglyok figyelik az embereket.
Gilisztavadászat közben meghalt.

A rendőr is vitt haza romlott kávét.

Túlélték, mégis meghaltak.

Mondjuk az előfordulhat, hogy akadnak e kies hazában szép számmal, akiknek a cikkek olvastán máris kapar a torkuk, és látják maguk előtt mind a 25 ezer rovart.

Ők alighanem nem esznek sült krumplit, gyanakodva néznek a porszívózó szomszédra, műfogsorokra vadásznak a villamoson, megkérik a sógorukat, hogy óvatosan menjen a WC-re, rettegnek a szürke időtől, a gilisztavadászatot jövőre is kihagyják, árgus szemmel figyelik a figyelő baglyokat, sohasem adnak és kapnak puszit, bukósisakban sétáltatnak kutyát, és nem kávéznak rendőrökkel.

Azért nagy nehezen túlélik a karácsonyt, de alighanem nem tudják feldolgozni.

Csodaszerek mindenre

Csodákra képes. És házilag is előállítható.
(www.newearthcompost.com/)

(Részlet a Kóklerek kora című fejezetből.)

Természetes vitaminkeverék, víz, rovarűző aromanövények és gilisztahumusz keverék.

Ez az egyik csodaszer összetétele, egy literhez már alig hat és félezer forintért hozzá lehet jutni.

A csodaszer természetesen csodákra képes, csak ki kell juttatni a földre vagy a fűre, a gonosz talajlakók megérzik az aromák és a vitaminok pazar illatát, s ettől hanyatt homlok menekülnek a terciáról. Ezt ígéri weblapján az egyik csodadoktor.

És a szorgos ügyfelek vásárolnak, űznek, locsolnak rendületlenül. Vesznek még rovarpajzsot is, ami pedig a növények immunerősítésére való, merthogy szerves nitrogént tartalmaz, és ne legyenek kétségeink, azonnal hat. Biztos siker tehát: nitrogénnel a rovarok ellen.

Aztán van még zöldítő, meg erősítő és kondicionáló is persze, a csodaszereknek se szeri, se száma. Figyelmes vásárló azért csak-csak elbíbelődik a cuccok összetételén, és azt találja, hogy a gyepbetegségek csodaszere is gilisztahumusz kivonatot, természetes vitaminkeveréket és vizet tartalmaz. Hiába na, e hármas összetétel egyformán hatásos rovarok és gombabetegségek ellen.

Aztán van szer a robotfűnyírós kertek gyepfelületeire is, merthogy egy robotfűnyíró nem négy-öt naponta nyírja a füvet, körbe megy ő bizony naponta többször is, minimális vastagságot levágva a fűszálak csúcsáról. Ez a zöldhulladék aztán megtelepszik a fűszálak között, és befülledve még képes gombabetegségeket előidézni. Hogy ez ne történjen meg, a csodaszerek között ott van nekünk egy lebontószer – három és félezerért –, csak kiöntjük a robotnyírt fűre, és a nyesedék szépen lebomlik.

Mármost némi töprengésre adhat okot a lebontószer összetétele, merthogy az nem más, mint gilisztahumusz kivonat, természetes vitaminkeverék és víz. Ezen a ponton nem csoda, ha felrémlik előttünk a piócás ember képe az Indul bakterház című alapműből, s rögvest indulunk is a spájzba, hogy a szerek hatékonyságát növelvén egy csinos hagymával térjünk vissza. Azt pedig hónunk alá szorítva kezdhetjük is a csodatévő kezeléseket gyepre, gombára vagy éppen a rovarok ellen.

Tévhitek

Napsütésben is lehet
(https://www.mycoastnow.com/)

A tények makacs dolgok, halljuk sokszor az elhíresült mondatot, ami eredetileg jóval hosszabb, s a tévhit szerint Sztálin elvtárs, esetleg a mi derék Virág elvtársunk bátorkodott megfogalmazni, pedig egyikük sem, sokkal inkább egy amerikai elnöknek, John Adamsnek köszönhetjük.

A tények mintájára nagyon úgy néz ki, a tévhitek is makacs dolgok, „…és legyenek bármilyenek kívánságaink, hajlamaink, vagy szenvedélyünk parancsai, nem tudják megváltoztatni a tények és bizonyítékok állását”.

Akárhogy is van, évtizedek óta tartja magát az egyik legerősebb tévhit, miszerint napsütésben tilos öntözni, mert a vízcseppek nagyítóként viselkednek, és megégetik, mi több, apróra lyuggatják a növények leveleit, képesek még a füvet is felégett prérivé változtatni. Pedig nem, sem a leveleket, sem a fűszálakat nem károsítják, ellenben nagyon is hajlandóak a napsütés hatására csendesen elpárologni, diszkréten növelve ezzel a vízszámla költségét.

Akik nem hisznek az égetőslyuggatós sztoriban, azoknak ott van szalmaszálként az öntözés hatására bekövetkező megfázás tévhite. Eszerint a meleg időben történő öntözés káros, mert attól a növények tüsszögni kezdenek, s igen rövid idő alatt kókadt levelekkel, sárguló szárakkal örvendeztetik meg a gazdát. Márpedig öntözni napsütésben is lehet, de nem különösebben célravezető, bár néha igencsak szükséges, például fűvetés idején, naponta négyszer, ötször is.

Ugyancsak makacs tévhit, miszerint a hangyák azért csörtetnek a bokrok és fák leveleire, hogy ráérő idejükben cikkcakkosra rágják őket. Márpedig a hangyák a leveleken tanyázó levéltetvek – pajzstetvek és bolhák – miatt sietnek elfoglalni a leveleket. Ráérő idejükben a tetveket fel is cipelik oda, merthogy imádják azok édes, cukros, mézharmatos ürülékét, olyannyira, hogy tucatnyi masszázsszalont üzemeltetnek, lábaikkal masszírozzák a tetveket, ezzel kényszerítvén ki a dúsabb mézharmat termelést.

A tej a kerti kaland végét jelentheti
(https://www.coblands.co.uk)

Sokan leküzdhetetlen vágyat éreznek a kertbe tévedő sünök itatására, amihez a tehéntejet látják jónak. Szegény sünnek aligha jutna eszébe tehéntejet inni, mivel az biztos pusztulását okozza, sokkal inkább húst, csigát, gilisztát, főtt tojást, májat és halat, legfeljebb száraz macskatápot enne, amihez vizet inna.

Az eldőlő palánták láttán azonnali gyilkosnak kiáltatik ki a földigiliszta és a vakondok is, mondván, megrágják a zöldségek gyökereit. Márpedig a giliszta úgy van kitalálva, hogy csak az elszáradt, korhadó növényi részeket fogyasztja, a gyökerekhez sohasem nyúl. Ahogy a vakondok sem, a palánták legfeljebb a gyökerek alatti járatokba beomló föld hiánya miatt dülöngélnek pártállástól függően balra vagy jobbra.

Hanem a komposzt.

A komposzt valóságos melegágya a tévhiteknek, itt van mindjárt a legszebb: a komposztra házi kosztot is ki lehet dobálni. Kerül is rá csirkecsont, maradék leves, milánói makaróni, romlott túró és lekvár, kutyakaja, minden, mi szem-szájnak ingere. Tévhitnek az is bájos, miszerint a komposztra csak úgy rá kell önteni a cuccot, a többi megy magától, mint a karikacsapás.

Csont és ételmaradék nem kerülhet rá
(https://www.finegardening.com/)

A tévhitek között dobogós helyezést vívott ki a diófalevél, sokan úgy tartják, még a komposzt közelébe sem szabad engedni, nemhogy gondosan ráhordani ősznek idején. Márpedig a diófa levele komposztálható, némiképp lassabban bomlik ugyan, de igenis helye van a többi zöldhulladék között. Amit persze nem árt rétegezni, rétegenként földdel takarni, fűnyesedékből egyszerre csak keveset használni, és egyáltalán, gondját viselni őnéki. A csirkecsontnak és a maradék élelmiszereknek meg nincs helyük a komposztban, ahogy a kerti törpék, autógumik és egyéb kegyszerek sem tartoznak bele a kertkultúra fogalmába.

Körbe, körbe, karikába

Kör éjjeli edénnyel
(https://evenfallrestaurant.com/)

(Részlet a Kóklerek kora című fejezetből.)

A divatirányzatok között akadnak olyanok, amik megmagyarázhatatlan okokból kapnak erőre, merthogy sem nem célszerűek, sem nem hasznosak, de mégis hatalmukba kerítik a gyanútlan polgárt. A gyanútlan polgár meg úgy van vele, ha sokszor, sok helyütt látja a divatőrület legújabb gyöngyszemét, képes elhinni, hogy arra neki is szüksége van.

Pedig nincs.

De ennek megértéséhez szükség lenne egy kis töprengésre, egy nem kifejezetten megerőltető ha-akkor folyamat áttekintésére, és hát némi gondolkodásra i, mely utóbbi nagyon úgy néz ki, lassan az élet egyre több területén az indultak még tökutolsó kategóriájába kerül. A gondolkodás tejes hiányát szépen jelzik az előkertbe ültetett fenyőfák, amelyek nem átallanak idővel megnőni, amin a gazda és gazdasszony erősen el tud csodálkozni, még ilyet, hát…, nem gondoltuk volna. Azt viszont gondolták, hogy nekik is fenyő kell az utcafrontra, mert majd’ mindenkinél ott van, és hát követni kellett a divatot.

A divatot manapság is követni kell.

Legújabban a fákat, a cserjéket és az évelőket betontéglákkal, görgetegkövekkel vagy lapkövekkel kell körbevenni.

Ez a művelet rendszerint tavasszal és nyáron történik, amikor nem hull a gyümölcsfákról és a lombhullató cserjékről zsákszámra az elszáradt falevél, és a végeredmény egészen jópofának tűnik. Nyár derekán aztán már nem tűnik annak, mert a gyerekek már az alacsonyabb kőrakásban is mászófalat vagy focipalánkot látnak, így némelyik betontégla vagy kő eléggé el nem ítélhető módon elhagyja őrhelyét. Ezek összegyűjtése a hetenkénti fűnyírás előtt a térd- és combizmok erősítésére kiválóan alkalmas gyakorlatsort jelent. Fűnyírás végeztével aztán jöhet a gyepszegély vágó vagy a fűkasza, merthogy a kövek melletti sáv üzembiztosan nyíratlan marad.

Ha a kövekkel körbevett területre növények, kerti díszek és más, oda nem illő, bájosnak kifejezett jóindulattal sem nevezhető kütyük kerülnek, akkor a törzsápolás, a gyümölcsszedés, a metszés és a permetezés valóságos akrobatamutatvánnyal ér fel, igaz, a gyakorlatsor remek alkalmat kínál a megosztott figyelem, és az egyensúlyérzék erőteljes fejlesztésére.

Amúgy idegrendszeri szempontok is előkerülhetnek, általában akkor, amikor a terjedő tövű cserjék és évelők lassan belenőnek a körben elhelyezett kövekbe, s azok között matatva kell az ásóval megoldani a tőosztás egyébként könnyed műveletét.

Fő a divat: csak leszórták, és kész
(https://newstangle.com/)

A kitartás és a türelem erősítésére a kavicsokkal, apróbb görgetegkövekkel történő szöszölés is kiválóan alkalmas. Ennek érdekében egynémely divatkövető gazdák és gazdasszonyok találomra elszórnak néhány zsák kavicsot, apró szemű murvát – bónuszpontos megoldás, ha ezek kifejezetten rondák –, gyep mellé, ágyásokba, bárhová, ahol alkalmasnak ítélik a helyet a kitartás és a türelem edzésére. A kövek közé benövő fű, a rájuk pergő föld, fenyőkéreg, száraz levél egyenkénti kiszedegetése embert próbáló feladat. Kitartó türelem kell a fűnyíró kése alá kerülő, szerteszét repülő kavicsok összegyűjtéséhez, de a kicsorbuló kés rendszeres újraélezése is türelemre tanít.

Persze, mindezek eltörpülni látszanak, ha tudva tudjuk: benn vagyunk a divat fősodrában, elsők között a sorban, s hajónk előremegy.

Korallberkenye: piros és zöld

Kihajtás után
Photinia x fraseri 'Red Light'
(www.plantipp.eu)

Egyedi szépségét a kihajtáskor harsánypiros színben pompázó leveleinek köszönheti: a szárakon egyszerre látható élénkzöld és piros valóban remek látvány. Korábban nem ártott izgulni kissé, túléli-e a téli hónapokat a gondosan elültetett korallberkenye sövény. Ma már nagy biztonsággal kijelenthetjük: nálunk sem fagy el.

A két színben játszó levelek látványa egyébként nem tart örökké, három, három és fél hét után a pirosból is zöld lesz, de ilyenkor sem lehet okunk panaszra, a fényes zöld levéltömeg csinos látványosság marad az év többi hónapjában is. Ha szeretnénk újra és újra gyönyörködni a piros-zöld színkombinációban, tavasszal vissza kell vágnunk az ágakat, így újabb friss levéltömeg képződik.

Photinia x fraseri 'Red Robin'
(www.evergreengrowers.com.au)

A hazánkban alighanem legnépszerűbb kerti korallberkenye (Phitina x fraseri) fajtái április és június között hozzák virágaikat, a kifejlődő termések pirosak, mindez újabb látványosság lesz az őszi kertben. A talajjal szemben nincsenek különleges elvárásai, egyetlen szigorú szabályt kell csak betartanunk: a korallberkenye nem tűri a pangó vizet, a nehéz, anyagos, vízmegtartó föld nem neki való. Kedveli a napos helyet, de megél félárnyékban is.

Photinia beauverdiana var. Notabilis
(www.davisla.wordpress.com)

Kialakíthatunk belőle nyírott vagy nyíratlan sövényt, választhatunk kifejezetten magas vagy alacsonyabb fajtát is. Van közöttük kisméretű fává cseperedő, ötméteresre növő fajta, akad 12-15 méterre merészkedő, de választhatunk egy-másfél méteres magasságút is. Kemény teleken  – mínusz 15-20 fok körüli hidegben – visszafagyhat, de tavasszal szépen megújul. Biztos, ami biztos alapon, telepítésénél érdemes elkerülni a huzatos, fagyzugos helyeket. Óvoda- és iskolakert aligha jöhet szóba, miután szinte minden része mérgező.

Photinia glabra 'Parfait'
(www.champernowne.co.uk)

Photinia glabra 'Rubens'
(www.plantsinabox.com.au)

Photinia serratifolia 'Cracklin Red'
(www.bigplantnursery.co.uk)

Photinia davidiana
(www.vivainord.it)

Örökzöld zabfű

Könnyed kékség
(www.bambooplants.ca)

A mediterrán hangulatú kertek kihagyhatatlan évelője. Nemcsak pompás kékes színe és a szélben könnyedén hajladozó levelei, hanem könnyű nevelhetősége miatt is érdemes a figyelemre.

Kártevői ritkák, mint a fehér holló, nem egykönnyen kap el betegségeket, és nem jön zavarba, ha hetekig harminc foknál is melegebb van. Akár egész nyáron át kibírja öntözés nélkül, egyedüli kívánsága, hogy a talajban ne maradjon pangó víz.

Évelők között
(www.drummersgardencenter.com)

Úgy fél méteres magasságúra nő, de virágzáskor – ez általában június, júliusra esik – alaposan kinyújtózik, a virágzati szárakkal mért magassága könnyedén meghaladja az egy métert. Kerülhet kavicskertbe, imádja a tűző napot, az árnyékos, félárnyékos helyek tehát nem neki valók. Ragyogó kékes színével könnyen beilleszthető egy évelőágyásba, itt remekül mutat vörös, lila és bordó virágú évelők között. Jól használható a sziklakertben, akár szegélynövényként is megállja a helyét, de egy nagyobb növényfoltot is kialakíthatunk belőlük. Kékes színe annál intenzívebb, minél naposabb és szárazabb körülmények között nevelkedhet.

Szegélynövényként
(www.villagenurseries.com)

Bár a Földközi tenger vidékén őshonos, hazai teleinket jelentősebb levélveszteség nélkül vészeli át, de mogorva teleken azért visszafagyhat. Ha az elfagyott leveleket alaposan visszavágjuk, tavasszal gond nélkül megújul. Év közben csupán arra kell figyelnünk, hogy elszáradt leveleit eltávolítsuk.

Ördögszem, a virágbajnok

Elbűvölő ördögi színek
(https://www.frogmoregardens.com.au/)

A bíborvörös vagy bíboros ördögszem (Scabiosa atropurpurea) méltán kiérdemli a címet, mert ragyogó – fajtától függően – kék, bordó, rózsaszín vagy halványpiros virágait gyakran már június végétől egészen a fagyokig hozza. Napos, legfeljebb félárnyékos fekvésre van szüksége, és kifejezetten ínyére van, ha mészben gazdagabb talajba kerül.

Nevelésénél ügyelni kell arra, hogy földje elvezesse a vizet, a gyökérzónában pangó víztől ugyanis kirohad. Tökéletesen beilleszthető vadvirágos rét típusú kompozíciókba, természetközeli kertek növényei közé, telepíthető térhatárolóként nagyobb tömegben, és helye van a parasztkerti növények között is.

Napos helyen érzi jól magát
(www.anniesannuals.com)

Nincsenek extra igényei, könnyen nevelhető, hálás évelő, a fél méteres magasságot nem növi túl. Nem kell gyakran öntözni, erre legfeljebb – mint általában a növények döntő többségénél – az ültetést követően kell csak fokozottan figyelni, később már jól viseli a szárazságot is. Általában nincsen szüksége támasztékra, ez alól kivételt jelenthet, ha mostohább körülmények közé kerül, ilyenkor a virágzat súlya megdöntheti kissé. Virágzását, másodvirágzását elősegíthetjük, hogy elnyílt virágait rendszeresen levágjuk. Virágzásban lévő szárai vázában is remekül mutatnak, szárazon a virágkötők szívesen használják.

Helye van a parasztkertet idéző kertrészletekben
(www.anniesannuals.com)

Eredeti élőhelye Dél-Európa, Észak-Afrika és Törökország vidéke, több helyütt valóságos mezőket alkot, a méhek, lepkék és dongók legnagyobb örömére.

Japán juharcsengő

Július második felétől virágzik
(http://pepiniere-roche-saint-louis.fr/en/)

Nem tartozik a legkönnyebben nevelhető évelők közé, de szépsége és késő nyári, ősz eleji virágzása kárpótol a plusz munkákért. Eredeti élőhelye Japán és Korea, ott nem ritkán túlnövi a másfél métert. Nálunk beéri az egyméteres mérettel, s a megfelelő viszonyokat itthon is bőséges virágzással hálálja meg.

Nem kerülhet tűző napra, a szűrt fényt, a félárnyékot kedveli, de nem jön zavarba, ha mélyárnyékba kerül. Ideális hely számára a fák, magasabb cserjék árnyékos világa, itt párásabb is a mikroklíma. Ültetés előtt talajcserét kell végeznünk, mert mészkerülő növényről van szó, a kertészetekben kapható savanyú kémhatású virágföld megfelelő ehhez a művelethez.

A Kirengeshoma palmata nem viseli el a nehéz agyagos földet, ha a kertben ilyen a talaj, az ültetőföldhöz komposztot és némi homokot érdemes keverni.  Közepes vízigényű, ez rendszeres vízellátást feltételez úgy, hogy talaja nem válik süppedős mocsárrá. Annak viszont kifejezetten örül, ha a körülötte lévő föld mindig nyirkos marad

Terebélyes bokorrá növeszti magát
(http://www.plantsforshade.co.uk/)

Ha akad kerti tó vagy patak a kertben, tökéletes választás lehet: bokros megjelenésével, nagy, karéjos leveleivel a vízpartok világát idézi. Remek kísérő növénye lehet a páfrányoknak, a poloskavésznek és a szellőrózsáknak, de kerülhet a kínai tóparti fűvel vagy árnyékliliomokkal beültetett ágyások közelébe is.

Meghálálja, ha talaját időnként komposzttal javítjuk fel. Kártevői, betegségei nincsenek, igaz, a csigák néha úgy gondolják, hogy a japán juharcsengő az ő kedvükért került a kertbe.

Kerti sáfrányfű

Varázslatos nyári színek
(http://jardinjasmin.com/)

Annak is egy nemesített fajtája, melyet Lucifer néven ismert meg a világ. Égő piros, ívben hajló tölcséres virágai miatt bizonnyal dobogós helyet érdemel az évelők csapatában.

A sáfrányfüvek – sokszor a közkeletűbb montbrécia néven találkozhatunk velük – Afrika déli vidékein őshonosak, arrafelé meglehetősen magasra, legalább másfél méteresre nyújtózkodnak. Mifelénk beérik némiképp alacsonyabb termettel is, fajtától függően 70-120 centiméter közötti magassággal.

Térhatárolás sáfrányfűvel
(https://www.fluwel.com/)

Ami Luciferünket illeti, kedveli a napos fekvést, jó méternyi magasra nő. A termőtalajra igényes szerkezet, meghálálja a tápdús, kifejezetten jó vízáteresztő képességű földet. Déli teremtmény lévén különösebb panasz nélkül viseli a nyári forróságot, de rendszeres öntözés nélkül nem nevelhető. Tűzpiros virágait néha már júniusban kibontja, a virágzás egészen szeptember elejéig tart. Terjedő tövű, ezt telepítésénél érdemes figyelembe venni.

Kiváló méhlegelő
(https://wistfulgardener.wordpress.com/)

Nincsenek extra igényei, kártevői és betegségei sem igen, de a komolyabb téli fagyokat nem éli túl, ezért a tövét télre szalmával, falevéllel takarni kell. Kerülhet évelőágyásba, előkerti kertszakaszba, de csoportos ültetésével egy mediterrán tájat is gond nélkül megidéz. Ha sáfrányfű kerül a kertbe, a méhek és más repülő cimborák állandó vendégeink lesznek.

Kertdivat 2019

Kevesebb gyep, több burkolt felület
(http://www.threeparkstreet.com/)

Az idei esztendő kerti divatjának alighanem legnagyobb vesztese a gyep lesz: helyét számos kertben átveszi majd a díszkavics, vagy a burkolt, betonozott kertszakasz. Az egyik ok prózai: az időhiány. Merthogy a gyep akkor szép, ha ápolt, ehhez azonban egész éven át tartó állandó figyelemre és törődésre, tápra és vegyszerekre – ez a telek méretétől függően évi 50-70 ezer forintot is jelenthet – és rengeteg szabadidőre van szükség. Ez utóbbiból akad a legkevesebb, úgyhogy a pár évvel ezelőtt elkezdődött tendencia tovább tart: gyep helyett kevésbé macerás felület kell.

A gyep visszaszorulásának másik oka: fenntartásához tavasztól őszig rendszeres öntözésre van szükség, s ahol nem épül ki automata öntözőrendszer, ott már júniusra megfakult, kisárgult lesz a gyep. Az öntözés persze a kert növényeinél is fontos, úgy vélem, ezen a téren szintén az észszerűség kerülhet előtérbe. 2019-ben egyre inkább olyan növényeket választunk majd, amelyek nem igényelnek rendszeres vízellátást, vagy a természetes csapadék mennyiségével is beérik. Ez egyszersmind azt is jelenti, hogy remélhetően felértékelődik az őshonos növények szerepe. Úgy vélem tehát, hogy a kertdivat fő meghatározója 2019-ben is az éghajlatváltozás lesz.

Folytatódni fog a kert funkciójának átalakulása. A kert már nem egy, a háztól különálló, attól függetlenül létező tér, hanem tudatosan a nappali, az egyik szoba vagy a konyha, esetleg mindhárom folytatása, a térhez illő bútorokkal és berendezési tárgyakkal. A kert létrehozásánál fontos szempont lesz az összhang megteremtése a lakóházzal – színek, formák, burkolóanyagok, berendezések –, illetve a lehető legintimebb, lehetőség szerint zártabb tér kialakítása.

A kerttulajdonosok két nagy tábora pedig egyre élesebben elkülönül kertészkedőkre és az efféle munkát legkevésbé sem kedvelőkre. Utóbbiak egyre inkább a kevés pátyolgatást igénylő kertet részesítik előnyben, számukra a kert a mindent a szemnek elv alapján szerveződik. Az viszont mindkét csoportra jellemző lesz, hogy tagjai szívesen látnak a kertben egy-egy egzotikus vagy különös, külhoni nyaraláson felfedezett növényt vagy magazinokban látott kivitelezési megoldást.

Ami a színeket illeti, a kert bútorainak kiválasztásánál a lakóház stílusa, színei dominálnak majd, elsősorban a pasztell színek. Bizonyosan sláger marad a szürke és a türkiz, a tavalyi nyertes szürke vagy barna, esetleg a bézs. A kertben egyébként a nyugalmat, meghittséget árasztó színek lesznek a jellemzők, de egy-egy növényágyásban elvárás lesz a harsány, életigenlő, pozitív színek alkalmazása. A növényesítésnél már alapelvárásként fogalmazódik meg, hogy a kert minden évszakban nyújtson szemet gyönyörködtető látványosságot színben, formában, struktúrában. A kerti bútoroknál várhatóan az utólagos pácolás, festés nélkül is egy-két évtizedig kitartó műrattanok lesznek a legkeresettebbek, s előnyt élveznek majd a négy évszakos kerti bútorok.

Úgy vélem, egyre elfogadottabb lesz, hogy a kertben dísztárgyak, kisplasztikák és más kerti kiegészítők is helyet kapjanak, és nagyobb hangsúlya lesz a kerti világításnak is. Ahol a családi költségvetés megengedi, a legújabb technikai vívmányok nemcsak a házban, a kertben is elfogadottá válnak: telefonról is vezérelhető öntözőrendszer és kerti világítás, vagy az otthoni WI-FI rendszerbe bekapcsolt masszázsmedence.

Egyetlen dolog biztosan nem változik idén sem: a kert a nyugalom szigete marad, a hely, ahová visszavonulhatunk, ahol önmagunk, családunk képére formált önálló világot teremthetünk.