Nagy dolgok a kertben

Szín és forma összhangban

Sok van mi csodálatos, de az embernél nincs semmi csodálatosabb.

A magyar embernél sincs, mert ha magyar ember külhonban készült fotókon azt látja, hogy ottan koszlott autógumikat színesre festve kaspóként használnak, hát kedvet kap iziben, s ő is elhelyez párat a porta előtt. Ha útszéli kirakodóvásárban műanyag törpékre, őzekre bukkan, rögvest beszerez párat, jól fog az mutatni a kert közepén. És magyar ember azért is csodálatos, mert szívét átjárja a politika, ezért az ügyfél legnagyobb megelégedésére jobbos és balos kőoroszlánt is készít, sosem lehet azt tudni.

Újabban pedig nagyon úgy néz ki, eljövend a kerti klotyó ideje. A fotót idén nyáron, az egyik honi, turisztikai célállomásként számon tartott történelmi megyeszékhelyünk lakóparkjában készítettem, ékes bizonyítékaként a régóta ismert tételnek: a divat nem ismer határokat.

Merthogy a tengeren túl már régóta tisztes dizájnelem a WC csésze ülőkével vagy anélkül, fedlappal vagy fedlap nélkül, és ott a kínálatban természetesen a csinos piszoárok is megtalálhatók. Repes a szív, lám, beértük a fejlett nyugatot, benn vagyunk a fősodorban, elsők között a sorban.

És nem lehet nem észrevenni a gazda zseniális arányérzékét: a műtárgyat nem valamelyik félreeső sarokban helyezte el, nem, nem, ő biztos kézzel választotta ki a legjobb helyet a terasz közepén. A kompozíció bal oldalán az alacsony cserjék némi intimitást sugallnak, ugyanakkor nem tolakodóak, teret engednek a terasz felől érkező legkülönfélébb áramlatoknak.

Vegyük észre, hogy a cserjék gömbje a csésze ívére hajaz, a víztartály némiképp szigorúbb vonalvezetése pedig tökéletes összhangban van a nyugágy mértani formájával. A színharmóniára sem lehet panasz, a teraszburkolat sötét színe szinte életre kelti a hófehér ülőalkalmatosságot, a terasz jobb oldalára ültetett egynyáriak pedig némi színt visznek az uralkodó zöldbe.

Már csak a WC-papírnak kell majd ügyesen esőbiztos helyet találni, mégsem járja, hogy szorult, időszűke helyzetekben a házba kelljen becsörtetni érte.

Lucas, az oszlopos gyertyán

Keskeny, oszlopos forma
(https://nangleandniesen.ie)

Ha nem rendelkezünk méretes telekkel, de semmiképpen nem szeretnénk lemondani fák ültetéséről, a közönséges gyertyán Lucas fajtája kiváló választás lehet. Magassága tíz-tizenöt méter körüli, szélessége viszont felnőtt korában sem haladja meg a két-három métert.

Alkalmas arra is, hogy segítségével eltakarjuk a szomszédos tűzfalat, de térhatárolásra vagy szoliterként is remek megoldás. Levelei – mint a gyertyánoknál általában – télen is jó ideig a fán maradnak, ősszel pedig élénksárgára színeződnek.

Őszi színben
(https://www.chewvalleytrees.co.uk/)

Kerülhet napra vagy árnyékba is, és nem jön zavarba, ha a kertben meszes, vagy kissé agyagosabb a termőföld. Kedveli a nedvesebb közeget, fiatal korában a rendszeres öntözést meghálálja. Ültethető szelesebb helyre is, kerülhet előkertbe, utcafrontra, jól tűri a városi levegőt is. Komolyabb fagyok sem károsítják, irodalmi adatok szerint a mínusz 26-28 fokot is károsodás nélkül elviseli.

Egylaki, vagyis a fán egyaránt megtalálhatók a porzós és a termős virágok is. Áprilisban, májusban virágzik, de virágai nem bírnak jelentős díszértékkel. Ha arra támad kedvünk, hogy formára metsszük, nyugodtan megtehetjük, de vásárolhatunk a kertészetekből formára alakított oszlopos gyertyánt is.

 

Formára nyírva
(https://www.ruudvandenberk.nl)

Humán érdeklődés

Misztikum: a reáliák világa
(https://www.atlasobscura.com/)

(Részlet Az ügyfélnek mindig igaza van című fejezetből)

Mindig is humán érdeklődésű voltam.

Ezt mondta a megrendelő, lassan, érthetően, már-már kimérten, hogy a kerttervező is megértse.

Az ügyfél éppen másodjára telefonozta fel kertjének tervezőjét, hogy fontos részleteket egyeztessen vele. Az első fontos részlet annak tisztázása volt, miért van a költségbecslésben két, egymás melletti oszlop.

Tulajdonképpen hamar sikerült tisztázni, hogy az egyik oszlopot az egyszerűség kedvéért nevezhetnénk Tólnak, a másikat pedig Ignek, szóval, hogy a várható költség e két érték közé esik. Remek, mondta az ügyfél, még hozzá is tette, hogy ez korrekt dolog, és kilátásba helyezte: áttekinti a dokumentumot, aztán másnap visszatelefonoz.

Másnap tehát.
Van ez a gyepszőnyeg az anyagköltségek között, s hogy ő inkább ezt nem kéri, s ha nem kéri, akkor ez hogy, mennyibe kerülne. A megfejtés nem volt egy ördöglakat, imígyen szólt: akkor a végösszegből levonjuk a gyepszőnyeg árát. Annyiba.

Ez volt az a drámai pont, amikor az ügyfél lassan, érthetően belemondta Bell úr találmányába, hogy ő bizony mindig is humán érdeklődésű volt. És emiatt ez a kivonás, ez úgy nem végrehajtható, hogy a kerttervező közli az elvégzendő feladatot, ő meg nagy hirtelen kivon két számot egymásból, a dolog ennél bonyolultabb, közölte. És a nagyobb nyomaték kedvéért hozzátette: sokkal.

- Nem…, ez nem olyan, hogy telefonon nekiessünk – fejtegette – jöjjön el személyesen, aztán majd nálunk kivonjuk.

Az ember már csak olyan, próbál segíteni az ő reménybéli megrendelőjének, helyszínen is persze, de telefonon is akár, hogy bizony egyszerű az, és már mondja is a telefonba az egyik összeget, a nagyobbat, aztán a kisebbet, végül a harmadikat, szintén lassan és érthetően, megspórolandó ezzel a további humán kontra reál összevetéseket.

– Nem, nem, nem – kontráz az ügyfél – értse meg, ezt így nem lehet, le kell ülnünk, át kell beszéljük, ezt a matekot személyesen kell tisztázni!

Bizony elgondolkodik ilyenkor a kerttervező, talán ideje lenne szemmel tartani a történelem tanárokat, hogy a magyartanárokról ne is beszéljünk, mert az évszámaik meg a verseik miatt szegény kivonás még behozhatatlan hátrányba kerül itt nekünk.

Ugyanakkor a személyes találkozók – a humán tanerőknek hála –, egyre nagyobb jelentőséget kapnak. Bonyolult egy ügy, az ember nem szívesen lenne az oktatási kormányzat helyében.

Az általános alany esete

Az ács is ember
(https://www.gazebocreations.com/)

 

(Részlet a Kóklerek kora című fejezetből.)

Akkor mindent megbeszéltünk, mondta a gazda az ácsnak, és további jó munkát kívánt.

A „minden” csupán egy kérés volt: a terasz keresztgerendája olyan magas legyen, hogy kényelmesen elférjen alatta az ember.

Nem bonyolult feladat tehát.

Az ács munkához látott, a gazda pedig visszautazott Budapestre.

A gazda úgy vagy két fejjel volt magasabb az ácsnál, a mindenre kiterjedő részleteket egymás mellett állva beszélték meg, a méretezéshez tehát ideális volt a felállás. Aztán tízegynéhány nap múlva, amikor a gazda átvette az ácsmunkákat, a helyzet már egyáltalán nem tűnt ideálisnak. A gerenda a tulaj homlokánál fityegett, kétséget sem hagyva afelől, hogy kényelmes közlekedésről itt szó sem lehet.

Viszont szóba jöhet némi törzshajlítás, esetleg törzsdöntés, végül is nem egy lehetetlen küldetés ügyesen kikerülni azt a keresztgerendát. Ráadásul, így az ács, az ember elfér alatta, és mutatta is, milyen kényelmesen tud ő ki- s bevonulni a gerenda alatt.

Kiderült tehát, hogy a problémát az általános alany okozta, mivel az ács az ember szót önnön magára értette. Merthogy ő is ember. És ő átfér alatta. Hogy a gazda is ember, és ő nem fér el alatta, meg sem fordult az ács fejében.

Érdekes helyzet. Megoldást jelenthetne persze, ha ügyes kormányzati eszközökkel korlátoznák végre az általános alany ész nélküli használatát. Két legyet üthetnénk vele egycsapásra: szegény ácsoknak nem kellene a gazdák furfangos mondatfűzésein elmélkedniük, és – mondjuk ki –, a gazdák is megtanulnák végre érthetően megfogalmazni a gerenda mindennapokban betöltött szerepét.

Hangyainvázió

Mestermű a fűszálak között
(https://gardening.which.co.uk)

2020 nyarán tömegével jelentek meg a hangyák a díszkertekben éppúgy, mint a zöldséges ágyásokban vagy a gyepes felületeken.

Bár a hangyák jelenléte önmagában nem jelent veszélyt a díszkertre, nem felel meg a valóságnak, hogy ráérő idejükben ők rágják kopaszra a legdúsabb növényeket is, s hogy a zöldségeskertben elfogyasztják a tököt vagy a paradicsomot. Az viszont igaz, hogy rágásukkal csinos károkat tudnak okozni, s ha kolóniát építenek, szépen terebélyesedő váruk képes tönkretenni a mégoly gondosan kialakított veteményest is.

Mivel imádják az édes, magas cukor tartalmú kajákat, képesek beköltözni a gyümölcsösbe is, csakhogy hozzájussanak mindennapi betevőjükhöz. Sajátságos kapcsolatban vannak a levéltetvekkel. Az általuk kibocsátott ragadós, mézszerű anyag ugyanis kiváló tápanyagforrás a hangyáknak, ezért valóságos tetűfarmot működtetnek. A tetveket felcipelik a növények száraira, leveleire, így azok ott hozzájutnak a megfelelő táplálékhoz, a hangyák pedig nagy szorgalommal masszírozzák a nedvszívók potrohát, ezzel bírva rá őket a minél gazdagabb nedvkiválasztásra.

Meglehetősen népes rovarok, legalább tizenkétezer fajuk ismert. Magyarországon leginkább a házi hangyával találkozhatunk. Egy-egy népesebb kolóniában több millió hangya is élhet, az utánpótlással pedig aligha lehet gond, hiszen a királynő naponta átlagosan 100-120 tojást rak. Inváziójuk a tartósan meleg, száraz időben meghökkentő méretűvé válhat, egyik napról a másikra képesek tucatnyi helyen megjelenni a kertben. Ha a talaj felső húszegynéhány centiméteres rétege hosszú napokon át száraz és meleg marad, a hangyák üzembiztosan megjelennek a tercián. Nem szeretik viszont a művelt, forgatott földet, a nedves, öntözött területrészeket és a mulcstakarást.

Védekezni ellenük hagyományos szerekkel is lehet – például bórax és porcukor keverékével, fahéjjal, őrölt fekete borssal –, de a tökéletes megoldás a hangyacsapda, vagy a vonuló állatkákra kiszórt por, ami a bolyba jutva üzembiztosan pontot tesz a végeláthatatlan szaporodási folyamat végére.

Kérdés persze, hogy egy-egy kerti hangyaboly miatt érdemes-e legyilkolni őket, úgyhogy a nemleges választ választó, kevésbé gyilkos hajlamú kertbarátok a békés egymás élés jegyében gondosan körbenyírhatják a gyepen terpeszkedő hangyavárat.

Törpe feketefenyő

Pinus nigra 'Bambino'
(https://kurowski.pl/)

Az aprócska ágyások, sziklakertek ideális örökzöldje lehet, hosszú évek alatt éri csak el a legfeljebb egyméteres, végleges magasságát. Lapított gömb alakját metszés nélkül is megtartja, különösebb pátyolgatásra amúgy sincs szüksége.

A hosszú évek a Bambino esetében szó szerint értendők, ha évente öt centiméteres növekedéssel rukkol elő, az eredmény kiválónak mondható. Napfényigényes fenyő, az árnyékos kertrészeket nem neki találták ki. Ültetést követően némiképp több vízre van szüksége, később aztán a szárazabb körülményeket is gond nélkül elviseli. Ültetőföldje nem lehet vízmegtartó, agyagos, a pangó víz a pusztulását okozhatja.

Nevelhető az erkélyen, vagy a teraszon egy dézsában is, onnan elméletileg télre sem kell védettebb helyre cipelni, irodalmi adatok szerint a mínusz harminc fokot is károsodás nélkül elviseli. A gyakorlatban azonban a dézsát télvíz idején érdemes takarófóliával körbevenni, a tömbbé fagyott ültetőedény az álmoskönyvek szerint sem ideális a növényeknek.

Kínai enyvesmag

Kínai enyvesmag
(http://plantmaster.com)

A kínai enyvesmag (Pittosporum tobira) egy Délkelet-Ázsiában őshonos, örökzöld cserje, eredeti élőhelyén 3-5 méteres magasságot is elér. Magyarországon meg kell elégednünk alacsonyabb, egyméteres termettel, kivételes esetekben azért hajlandó ennél némiképp nagyobbra növeszteni magát.

Mivel a komolyabb téli fagyokat – mínusz tíz fok alatti hőmérsékletet – ki nem állhatja, ezért jobb, ha konténeres növényként tartjuk számon. Némi esély a szabad tartásra legfeljebb az ország legmelegebb pontjain van, de a némi esély tisztes téli takarás és fagyvédelem nélkül alig néhány százalékot jelent.

Tarkalevelű enyvesmag
(https://www.architecturalplants.com)

Ami a kivételes eseteket illeti: nem kedveli a tűző napot, ezért inkább egy világos, szűrt fényű helyet keressünk számára. Laza, könnyű szerkezetű, tápanyagokban gazdag talajra van szüksége, a túlságosan nedves földben könnyen erőt vesz rajta a gyökérrothadás.

Pittosporum tobira 'Nanum'
(https://www.gardeningexpress.co.uk)

Április vége felé már gyönyörködhetünk édeskés illatú, fehér virágaiban, melyek a nyár folyamán fokozatosan sárgás színűvé változnak. Vásárolhatunk belőle tarka levelű, vagy alacsony, fél méterre növő törpe fajtát, de a kertészetekben gömb alakú enyvesmag is beszerezhető. A nagy vízen túl, Florida számos pontján sövényként ültetik, de arrafelé termetes faként sem ritka.

Tengerparton
(https://www.palmaverde.nl)

Bokros bogyóspuszpáng

Bokros bogyóspuszpáng (Sarcococca confusa)
(https://squakmtnursery.com/

Az árnyékos, félárnyékos kertrészek egyik szép növénye lehet bőrnemű leveleivel, tél végén kinyíló, fehér, illatos virágaival. Kedveli a kissé védett, szélmentes, párásabb területrészeket, ilyen helyeken könnyedén növeszti magát másfél méteresre is. Eredeti élőhelyén, Kínában csaknem három méteres magasságot is elér. Ami az eredeti élőhelyet illeti, érdekesség, hogy vadon élő példányait még senki sem látta, mindenesetre a leginkább elterjed nézet szerint Ernest H. Wilson, egy elismert angol növénygyűjtő hozta magával Kínából az 1900-as évek elején.

Telepítésénél érdemes figyelembe venni, hogy felnőtt korában valamivel több, mint másfél méteres szélességet ér el. A zord teleket nehezebben viseli, ilyenkor kisebb-nagyobb fagykárt szenvedhet, de tavasszal rendre újraéled. Humuszos, jó vízáteresztő, könnyebb talajban érzi otthon magát, a virágzást követően feketére váltó terméseivel is díszít.

Keleti bogyóspuszpáng
(www.nurcar.com)

A hazai kertészetekben gyakrabban találkozhatunk az egy méterre növő Keleti bogyóspuszpánggal (Sarcococca orientalis). Ideális tartása hasonló körülményeket kíván, szintén télen, tél végén virágzik.

Himalájai bogyóspuszpáng
(https://www.crocus.co.uk)

Ha ennél is kisebb méretű cimborára vágyunk, akkor a Himalájai bogyóspuszpángra (Sarcococca hookeriana) van szükségünk, lévén ötven-hetven centiméternél nem nő magasabbra, nyugodtan rábízhatjuk tehát a talaj takarásának feladatát.

Metszésre általában nincs szükségük, kivételt képeznek a téli fagykárt szenvedett növények, illetve a veszélyesen keresztbe növő ágak, mindezeket érdemes visszavágni.

Állami töketlenkedés

Egy pimasz megoldás: sok is, vastag is
(https://clarksvillenow.com/)

(Részlet a Kóklerek kora című fejezetből.)

Valahogy úgy alakult, hogy a földnek ezen a szép tájékán a szolgáltatók leküzdhetetlen vágyat éreznek az állampolgárok kitartó vegzálására, és idegrendszerük rendszeres stimulálására. Hol a bankok, hol a közüzemi szolgáltatók, hol a telekommunikációs cégek érzik magukat mindenhatónak, de dobogós helyet mondhat magáénak az állam is.

Utóbbi legutóbb például megálmodta, hogy idén január elsejétől e kies hazában tilos az égetés. Aztán eltelt néhány hónap, és közröhejbe fulladt az égetős történet, merthogy kiderült: a veszélyhelyzetre való tekintettel mégiscsak lehet. Arra mindeddig a legkitartóbb álomfejtők sem találtak megoldást, hogy milyen furfangos kapcsolat leledzik a veszélyhelyzet és a kerti hulladék, a műanyag flakon, s más szemetek égetése között, úgyhogy marad a legkézenfekvőbb magyarázat: itt szimpla töketlenkedés van.

S a hatalom oly édes tud lenni, megbabonázza még a szemétszállítással foglalkozó szolgáltatók döntéshozóit is, akik bűvöletbe esvén szigorú verdikteket hoznak a lakosság legnagyobb örömére. Ezeket aztán vicces tipográfiai megoldások alkalmazásával kinyomtatják, és bedobálják a postaládákba.

A legújabb tréfák egyike arról szól, hogy a polgár kap három zöld színű – kerti hulladék tárolására amúgy teljességgel alkalmatlan – zsákot, hogy ebbe gyűjtögesse a zöldhulladékot. Ha a polgár olyan kretén, hogy nem elég neki három zsák, akkor vehet háromszáz jó magyar forintokért újabb zsákokat. Sokra ugyan nem megy vele, mert a szolgáltató csak három zsákot hajlandó elszállítani. Elszállít továbbá ágakat és gallyakat is, de ezekből csak félköbméternyit, azt is csak akkor, ha az ágak átmérője nem nagyobb öt-hat centiméternél, s nem hosszabbak egy méternél. Fontos továbbá, hogy az ágak a zsákok mellett heverjenek.

Érdemes lenne további pontokat foganatosítani, úgymint merre nézzen a zsák szája, masnira legyen-e kötve az a csomó, a kapu bal vagy jobb oldalára kerüljön a halom, s mindez szemből vagy a telekről nézve legyen-e értendő, és fontos lenne tisztázni azt is, mikor tegye ki a gazda a cuccot. Nem ártana, ha a szolgáltató meghatározná a mellett fogalmát is, merthogy az élhetetlen polgár képes a saját szája íze szerint értelmezi azt, az egyik laza tíz centiméterre, a másik meg akár egy méterre rakná a gallyakat a zsákoktól, és így képes még káoszba fulladni itt nekünk az egész.

A művelethez aztán kötelező ruházatot is előírhatna a magasságos hivatal, és jó lenne közölni végre a büntetési tételeket is, különös tekintettel a hét centis átmérőre és az egy méter tíz – Uram irgalmazz! – egy méter húsz-huszonöt centiméteres hosszúságra. Merthát mégiscsak tűrhetetlen, hogy a hálátlan és pimasz lakosság mérőszalag nélkül flangál a kertben, direkt vastagabb és hosszabb ágakkal trükközik, és aknamunkája közben észre sem veszi az állam és szolgáltatója segítő szándékát, és mérhetetlen építőmunkáját.

Csigainvázió

Ráérő idejükben mindent megrágnak
(https://captainpatio.com/slugs-snails-coffee)

Harminchat évvel ezelőtt jelentek meg először Magyarországon a spanyol csupaszcsigák, ezek a bájosnak kifejezett jóindulattal sem nevezhető, hol sárga, hol barna, hol vörös puhatestűek.

Kedvelik a vizes, nedves, páradús környezetet, főként éjszaka, vagy a hajnali órákban a legmozgékonyabbak. Gyakorlatilag mindent megrágnak, a növények föld feletti részét éppúgy, mint a gyökereket. Kártételük rendkívüli szaporaságuk miatt jelentős, egy tojásrakás alkalmával kétszáz utódról is gondoskodnak, közülük szinte mindegyik ki is fejlődik.

A védekezésnek valóságos irodalma van, a pro és kontra elméletek közül álljanak itt a legismertebbek.

1. A csigák nem kedvelik a fűrészpor, a fahamu, a kávézacc közelségét, ezekkel kell elriasztani őket.

2. A kávézacc csali a csigáknak, merthogy kedvelik a zaccot, úgyhogy egy zaccal megszórt ágyás mellett csak lesben kell állni, és máris lehet begyűjteni őket.

3. Földbe kell ásni egy lábost, belé sört kell önteni, és megvárni, amíg a csigák belefulladnak az alkoholba.

4. Kölcsön kell kérni a szomszéd néma kacsáját, mert csak ő eszik csigát.

5. Kölcsön kell kérni a szomszéd kacsáját, nem baj, ha beszédes, mert minden kacsa eszik csigát.

6. Tojáshéjat kell összetörni, azon nem szeretnek csúszkálni.

7. Sündisznó kell a kertbe – akár néma is lehet –, mert étlapján előkelő helyen szerepel a meztelen csiga.

A gyakorlatban a következő módszerek eredményesek: a földre fektetett deszkadarabok, palák és fekete fóliák alá üzembiztosan befészkelik magukat, innen csoportosan összegyűjthetők, de szívesen felkeresik a kihelyezett alma és krumpli szeleteket is.

Mivel sok háziasszony és háziférfi számára visszataszító a csupaszcsigák begyűjtése, a legbiztosabb módszerek egyike néhány indiai futókacsa tartása. Kifejezetten rajonganak a csupaszcsigákért, a veteményesben és a dísznövényekben viszont nem tesznek kárt, bónuszként a lárvákat, a férgeket és a legyeket is begyűjtik. Más kacsák általában nem kedvelik a csigákat, de a kivétel itt is erősíti a szabályt.

Ahol nem lehetséges a kacsatartás, ott a Phasmarhabditis hermaphrodita nevű fonálférget érdemes beszerezni, szintén tökéletes megoldás. Ugyancsak eredményes lehet, ha maradásra bírunk egynémely sündisznót, bár a csigaszaporulattal csak néhány népesebb süncsalád birkózik meg sikerrel.

Színeváltó kutyatej

Félgömb zöldben és sárgában
(https://www.gardenia.net)

Valóságos sztár lehet a napimádókból kialakított évelőágyásban. Díszértékét növeli, hogy virágai nélkül is mutatós, így az egész szezonban jól használható. Félgömb alakú, a szárazságot és a zavartalan napsütést kifejezetten kedvelő évelő, a zöld levelek között megjelenő citromsárga virágok tömegeivel igen figyelemreméltó jelenség. Ősszel is az, akkortájt ugyanis levelei vörösre váltanak.

A színeváltó kutyatej (Euphorbia polychroma) nem jön zavarba, ha földje kissé gyengébb az átlagosnál, köves, kavicsos, vagy éppen homokos. Az viszont nincs ínyére, ha gyakran öntözik, vagy nyirkosabb körülmények közé kerül. Virágzása április végén kezdődik, a nem mindennapi látványt májusig élvezhetjük.

Bogarak, rovarok és egyéb kerti szerzetek elkerülik, gondozása meglehetősen könnyűnek mondható. Arra viszont ügyelni kell, hogy a levelek töréspontjain tejszerű nedv képződik, ez sokaknál enyhébb bőrkiütést, bőrpírt, ritkábban allergiás reakciókat okozhat. Ez egyébként az összes kutyatejfélére jellemző, ültetéskor, gondozáskor erre érdemes figyelni.

Nem nő magasra, megelégszik 30-50 centiméteres termettel, és nem igényel extra törődést. Néhány kertészeti szakirodalom az elvirágzott virágzatok eltávolítását javasolja a magképződés megakadályozása érdekében. Amúgy kissé terjedő természettel áldotta meg a teremtő, úgyhogy önmaga gondoskodik a folyamatos jelenlétről. Metszeni nem szükséges, de tél végén a sérült, törött, esetleg fagykáros szárakat el kell távolítani.

Kerülhet évelőágy előterébe, sziklakertbe vagy kavicsösvény szélébe, egy semleges színű szikla vagy kőtömb szomszédságába. Nem szereti az átültetést, érdemes tehát végleges helyére ültetni őkelmét.

Magunkra maradunk a hulladékkal

Nem ismeretlen megoldás

Ha minden az eddig megszokott menetrend szerint folytatódik, a következő húsz évben több mint egymilliárd tonna műanyagszemét keletkezik, a hulladék felhalmozódása pedig a szárazföldön és a vizekben egyaránt növekedni fog.

A Science tudományos folyóirat összegzése szerint – a tanulmány egy számítógépes modell alapján készült – az emberiség úgy 133 millió tonna műanyagot fog elégetni 2040-ig. A kutatás azt jövendöli, a legtöbb gondot változatlanul az össze nem gyűjtött háztartási szemét jelenti. Ráadásul nem lehet arra számítani, hogy a szemétszállítás állami szinten megoldható lesz, a megoldást szinte kizárólag az hozhat, ha a családok saját maguk gondoskodnak a műanyag cuccok – és általában a fölösleges szemét – eltüntetéséről.

Érdekes felvetés.

Merthogy arra nézvést egyelőre semmilyen elképzelés nincs, mit tehetne Kovács úr a lakásban vagy a házában keletkező fölösleges szeméttel. És arra sincs egyértelmű meghatározás, mi minősíthető feleslegesnek, hacsak a felvetést nem úgy értelmezzük, hogy az a felesleges, amit nem szállítanak el.

Az eltüntetés szó a műanyaghulladék tárgykörben amúgy is izgalmas, egy lakótelepi kuckóban viszonylag kevés eltüntető hely áll rendelkezésre, de egy tisztes családi házas porta sem jöhet szóba eltüntető helyként. Vödrök, poharak, öntözőkannák, redőnyök, jégkaparók, zacskók, csomagolóanyagok, virágcserepek, flakonok, dobozok, vizesflaskák és még kismillió kütyü, ha akarjuk, mindegyikük közös ismertetőjegye a feleslegesség.

Az öngondoskodás azért is merész vízió, mert az eddigi tapasztalatok szerint az emberek nem szeretnek apróságokkal bíbelődni, a műanyag hulladékos kukába gyakran kerül építési törmelék, étel, akkumulátor, vagy éppen döglött macska. Megoldást jelenthetne, ha külön helyre kerülne a papírhulladék, a PET palack, a keményebb műanyag, a fólia és az alumínium.

Mivel mindez belátható időn belül megoldhatatlannak tűnik, marad a jelenlegi gyakorlat, ami egyszersmind azt is jelenti, hogy a fenntartható fejlődés elmélete aligha állja ki az idő próbáját, jelenleg ugyanis fenntarthatatlan.

Portugál babérmeggy

Sövénynek nevelve
(https://www.zcstrakovo.cz)

Semmi kétség, a Balkáni babérmeggy – Prunus laurocerasus – sokkal többször fordul elő a hazai kertekben, de az utóbbi években a portugál cimbora is bekerült a kertészetek kínálatába. A mediterrán térségben nagy népszerűségre tett szert, kiváló sövény nevelhető belőle, de néha kisebb fácskává növeszti magát.

A keményebb teleket nehezebben viseli, ilyenkor némi fagykárt szenvedhet, de egy kissé védett helyen különösebb gond nélkül áttelel Magyarországon is. Nevelése során fontos, hogy földje jó vízáteresztő legyen. Ültetését követően érdemes figyelmet fordítani az öntözésre, meghálálja, ha földje sosem szárad ki teljesen. Felnőtt korában aztán már elviseli a szárazabb körülményeket is.

Prunus lusitanica ’Brenelia’
(https://www.havlis.cz)

Nem sértődik meg, ha rendszeresen nyírjuk – alakíthatjuk kúppá, gömbbé vagy hasábbá –, enélkül három-négy méteres sövényt nevelhetünk belőle. Nyár elején virágzik, szép hosszú fürtökkel hívja fel magára a figyelmet. Termései mérgezőek.

Prunus lusitanica ’Variegata’
(https://www.botanicaplantnursery.co.uk)

Vásárolhatunk belőle keskeny levelű fajtát (Prunus lusitanica ’Angustifolia’), sárgászöld levelűt (Prunus lusitanica ’Variegata’), vagy egy némiképp alacsonyabbra növő, tömörebb (Prunus lusitanica ’Brenelia’) fajtát.

Portugál babérmeggy virágzásban
(https://www.ornamental-trees.co.uk)

Gyümölcsök, zöldségek, férfiak és nők

Ahol tudnak, segítenek
(https://www.gaetancyr.ca/)

2021: a gyümölcsök és zöldségek nemzetközi éve.

Az ENSZ ugyanis úgy találta, a gyümölcsök és a zöldségek megérdemlik a háromszázhatvanöt napon át tartó kiemelt figyelmet, mert segítik a küzdelmet az alultápláltság, az elhízás ellen, jótékonyan hatnak az egészségre, ráadásul képesek az immunrendszert is erősíteni. Alighanem mindannyian tudnánk még vagy féltucat érvet felsorakoztatni az almák, körték, saláták, batáták, brokkolik és paradicsomok védelmében, de arra, hogy segíthetnek a nemek közötti egyenlőség helyreállításában, viszonylag kevesen tettünk volna nagyobb téteket.

S lőn.

AZ ENSZ szerint a gyümölcs- és zöldségfronton a helyzet meglehetősen bonyolult: mindenki hátrányban van.

A férfiak azért, mert e termékek jelentős részét a nők termelik meg, a nők a felelősek a betakarításért, gyakran a marketingért is, és ha mindez nem lenne elég, mindezek tetejébe szegény férfiaknak alig van beleszólásuk abba, mit vásároljanak az asszonyok a boltban. Így a teremtés koronái belekényszerülnek az eszed, nem eszed, nem kapsz mást rettenetes csapdájába.

A nők meg azért vannak hátrányban, mert nehezebben jutnak termőföldhöz, ha meg igen, akkor nem kapnak szaktanácsokat, mert azokat szívesebben osztogatják a férfinépeknek. A hitelfelvételnél a nőket rendre kikosarazzák, ha meg a földeken gürcölnek, direkt kevesebbet kapnak a férfiaknál.

De majd most, hogy kikiáltották nekünk a gyümölcsök és zöldségek nemzetközi évét, a nők és férfiak egyenlő eséllyel kapcsolódhatnak be az esélyegyenlőségi harcba. S mindezért a zöldségeket és a gyümölcsöket – és az ő kerek egy esztendőjüket – illeti köszönet.

Nahát.

Alighanem már az év elején bankárok ezrei dobták kukába a tőkemegfelelési mutatókat, gyártottak új hitelezési protokollt, a mezőgazdasági vállalkozások pénzügyesei pedig átírták a bérjegyzékeket. A háziférfiak és háziasszonyok egész évben kart karba öltve méláznak majd a húspultok előtt, vajh’ mi légyen máma vacsorára. A hölgyek földekhez jutnak, a női nemre hangolt, különbejáratú szaktanácsok pedig egész könyvtárat töltenek majd meg.

Bárhogy is nézzük, benn vagyunk a fősodorban, vásznunk dagad, hajónk előre megy.

Baráti jótanácsok

Kiváló termőföldnek mondták

(Részlet a Kóklerek kora című fejezetből.)

A jótanács aranyat ér, tartja a mondás.

Állítólag a baráti is.

Barátunk azt tanácsolja, hagyjuk a hivatalos forrást, szerez majd ő nékünk kiváló termőföldet, ért is hozzá, még a fuvar is ingyen lesz. És barátunk azt is tanácsolja, ne pazaroljuk a vizet a tuják öntözésére, halálba kergetnénk vele őket. És képes arra is, hogy a méhcsípésre érzékeny gazdasszonynak levendulákat ajánljon, merthát el lehet azokat ültetni úgy is, hogy messzire elkerüljék őket a méhek.

Néhány remek, nagyon is valóságos tanács a közelmúltból.

Egyik sem ért aranyat.

Nem kertnek való vidék

A kiváló termőföld minden volt, csak kiváló nem, jelképes 1,3 millió forintért viszonylag hamar orvosolni lehetett az iszapos, agyagos, köves romtalaj problémáját. A művelethez grátisz egy tény is járt: ha ilyen barátod van, nincs szükséged ellenségre. A tujás tanács viszont pénzügyi szempontból kifejezetten olcsónak volt mondható, alig negyedmillió forint, és máris új örökzöldek virítottak a kertben. A levendulák köszönik, jól vannak, körülöttük reggeltől estig dünnyögnek a méhek, repkednek a pillangók, a gazdasszony meg nézegeti őket az ablakból.

Lelkes barát persze díszkavicsot is tud ajánlani, merthogy náluk is bevált, szeretik, nem kopik, épp ilyenre vágytak. Igaz, hófehér az istenadta, s bár egy nyugatra néző terasz előtti sávban sem kopik, miatta viszont a terasz márciustól késő novemberig napszemüveg nélkül használhatatlan.

Akadnak aztán támfalszakértő cimborák is, ők ügyesen lebeszélik a baráti házaspárt a tervezett építményről, miféle víz, mondják, elég oda pár szikla és kő, aljzatbeton, vasalás, támfal és efféle hívságok nem szükségeltetnek. Amikor aztán az eső a kert közepébe görgeti a köveket, velük pár talicskányi földet és néhány termetes dísznövényt is, egy rendes támfal hiánya egészen fájó tud lenni.

A barátság nem kétnapos dolog, fogalmazta meg e kapcsolat lényegét tanult kollégám a késői nyolcvanas évek egyik szürke délutánján. Könnyű dolga volt, akkoriban a cipőt a cipőboltból típusú megoldások voltak divatban. Ma gyakorta úgy néz ki, a kétnapos barátságok vannak divatban…

Többfrontos küzdelem

Túlélésre koncentrálva

A klímaváltozás napjaink egyik leggyakrabban előforduló kifejezése. Általában együtt szerepel a növekvő szén-dioxid kibocsátással, a levegőszennyezéssel, a motorizációval és az üvegházhatással.

De jóval kevesebbszer hallani a hosszú távú következményekről, az állat- és növényvilágra gyakorolt hatásáról, és a kapcsolódó tudományterületek kutatásairól. Arról, hogy a növényfajok több mint húsz százalékát kipusztulás fenyegeti. Hogy a százhúsz kávéfajból éppen azt az egyet fogyasztjuk, amelyik nem képes tolerálni a hőmérséklet emelkedését és a szélsőségessé váló időjárást. Hogy a vadon élő növényfajok számára a legnagyobb veszélyt nem a klíma változása, hanem a mezőgazdaság jelenti. Hogy rövid időn belül a teljes állattenyésztési ágazatnak új takarmányozási eljárásra kell(ene) átállnia.

Csak a tudományos folyóiratokban és disszertációkban lehet olvasni arról, hogy napjaink éghajlati változásai egy 300-600 éves folyamat részei, s az idősávból alig telt el 140 év. Az éghajlati változásokkal kapcsolatos kutatások közül feltétlenül nagyobb figyelmet érdemelne a klímaváltozás társadalomra gyakorolt hatásainak – növekvő egészségügyi költségek, növekvő energiafelhasználás, ruházati és élelmiszeripari változások – vizsgálata. Az előrejelzések szerint éves szinten tizenkettő-tizenöttel kevesebb fagyos napunk lesz, és ugyanennyivel emelkedik majd a hőségriadós napok száma. Fel kell készülni új, korábban a térségben nem ismert állat- és növényfajok megjelenésére, ezek mezőgazdasági, kertészeti, dísznövény-termesztési, állattenyésztési és állatgyógyászati kihatásaira egyaránt.

A Föld több pontján az aranynál drágább lesz a víz, érte huszonöt-harminc éven belül háborúk fognak kitörni. Óvatos becslések szerint 2050-re 150 millió ember válik úgynevezett éghajlati menekültté, vagyis vagy elvándorol, vagy nem éli túl. És beszélni kellene arról is, hogy Magyarország a legsérülékenyebb területek közé tartozik, nálunk a hőmérséklet emelkedése csaknem másfélszer gyorsabb a globális értéknél.

Ideje lenne hát a felkészülésnek.

Kertdivat 2021

Kikapcsolódás és kertészkedés
(http://urquijokastner.com/)

Az már 2019-ben is nyilvánvalóvá vált, hogy a kertre egyre többen a lakótér egyfajta meghosszabbításaként tekintenek, s ennek megfelelően a kertnek zöld szobaként is működnie kell. 2020-ban aztán az irányzat jelentősen megerősödött, s itt van a 2021-es esztendő, benne a bizonyosság: a kertre különösebb töprengés nélkül használható akár a lakótér fogalma is.

Hogy a kertdivat e dinamikus irányzatának megerősödése mennyiben írható a koronavírus számlájára, azt valószínűleg részletes társadalmi, szociológiai elemzés tudja csak felderíteni. Akárhogy is van, azt hiszem, az én kertem, az én váram filozófia megfogalmazta igény 2021-ben sorra teremti majd meg a nappaliként is használható teraszokat, a szomszédok felől gondosan lezárt belső tereket. A kert tehát 2021-ben sokak számára a tökéletes kikapcsolódás, az el- vagy visszavonulás színtere lesz, ahol nagy szerepe lesz a jelentős, kiemelkedő díszértéknek. Növekedni fog a kertben eltöltött idő, amire egyre inkább a minőségi jelző lesz a jellemző.

Meggyőződésem, hogy 2021-ben a kertben töltött időt alapul véve a kerttulajdonosok két, jól elkülöníthető csoportja fog az eddigieknél határozottabban elkülönülni. Egyikük számára a kert – és az ott eltölthető idő – a kertészkedésről fog szólni, a növények gondos ápolásáról, a szakirodalom rendszeres követéséről, új növények és kerti eszközök beszerzéséről. Ők lesznek azok, akik minőségi metszőollót vásárolnak, rendszeres vásárlói lesznek a kerti dizájntermékeket forgalmazó internetes áruházaknak, tisztában lesznek a madárbarát kert fogalmával, metszegetnek, átültetnek, új növényeket szereznek be, fűszer- és zöldségnövényeket termesztenek, és esténként megelégedetten járják körbe a terciát.

A másik csoportba tartozók nem jönnek lázba a metszőollóktól, nem érdeklik őket az új növények, nem sétálgatnak a kertben új hajtások után kutatva, szívesebben pihennek a masszázsmedencében, ahonnan remek kilátás nyílik majd a szomszédoktól elzárt birodalomra. Ők lesznek azok, akik a kerttervezési folyamat elején legfontosabb szempontként közlik majd a tervezőkkel: gondozásmentes kertet szeretnének.

Kertjeinkben megítélésem szerint ez a két elvárás – a magas díszérték és a gondozásmentesség – jelenti majd az egyik legnagyobb kihívást 2021-ben. Merthogy a helyzet az, hogy gondozásmentes kert nem létezik. A kert élő, állandó változásban lévő rendszer, díszértékének fenntartásához szükség van a rendszeres emberi beavatkozásra. Az elvirágzott virágzati szárak visszavágására, a terjedő tövű taxonok szétosztására, a díszfüvek téli védelmére, a formanövények rendszeres nyírására, a cserjék metszésére, a gyep szellőztetésére, a szegélyek gondozására, és a tápanyagutánpótlás biztosítására. Ezek egy része a modern vagy minimalista kertekben is kötelező feladat marad, legfeljebb nem a tulajdonos, hanem kertfenntartó cégek végzik majd.

Arra számítok, hogy 2021-ben a kerti szezon fogalma egyre gyakrabban januártól januárig lesz értelmezhető, vagyis a tervezés során a téli kert látványa is fontosabbá válik. (Az elmúlt években a kerttulajdonosok jelentős többségének a téli hónapok szezonon kívülinek számítottak.)

Mivel 2021. január elsejétől Magyarországon tilos az avar és a kerti hulladékok égetése, reményeim szerint sok helyütt természetes lesz a komposzttároló és a magaságyás. A saját zöldséges- és fűszerkert divatja 2021-ben is tartja magát. Változatlanul erősödni fog a kísérletező kedv is, újabb és újabb növények, növényritkaságok kerülhetnek be a honi kertekbe, ahol idén is csábító lesz a modern és mediterrán kertek hangulata.

Jó évük lesz a robotfűnyírókat, a műrattan kerti bútorokat, a kaspókat, a hasznos és haszontalan kerti kiegészítőket forgalmazó cégeknek, és egyre többen kérnek majd távolról is irányítható öntözőrendszer vezérlőt.

A kertre 2021-ben fokozottabban érvényes lesz a mondás: mindenhol jó, de legjobb otthon.