Kúpvirág sárgában

Sárga kúpvirág (Echinacea paradoxa)
(www.naturenorth.com)

A kúpvirágok alighanem legismertebb tagja a Bíbor kúpvirág (Echinacea purpurea), a dobogó második helyére pedig joggal tarthat igényt a Fehér virágú kúpvirág (Echinacea purpurea ’Alba’). Mifelénk kevéssé ismert a Sárga kúpvirág (Echinacea paradoxa), pedig május végén, június elején megjelenő, nagy virágaival igazi színfoltja lehet a kertnek.

Díszfüvek közt
(www.krolestworoslin.pl)

És nem kizárólag a préri kerteknek vagy a parasztkertekre hajazó természetközeli kertkialakításoknak, éppúgy helye lehet egy „normál” évelőágyásban, mint egy kavicsborítású kertrészletben lángvirágok, méhbalzsamok vagy éppen díszfüvek között. Ha évelőágyba kerül, érdemes figyelni rá, hogy hatvan-hetven centiméternél aligha lesz alacsonyabb és virágai gyakran túlnövik a méteres magasságot, úgyhogy ne váltsunk neki bérletet az első sorokba.

Évelők közt
(www.gardenia.net)

Száraz, tápanyagban inkább szegély talajt kedvel, földje sohasem lehet túlságosan nedves. Általában szeptember első napjait jelzi a naptár, amikor sárga kúpvirágunk még kitartóan virágzik. Virágzása azért is megkapó, mert az enyhe ívben lehajló sárga szirmok valósággal lebegni látszanak a szélben. Télen a kúpok nyújtanak remek látványt, amikor a dér vagy a porhó belepi őket, ha tehát szeretnénk efféle látványban gyönyörködni, az elvirágzott szárakat ne vágjuk vissza. Télvíz idején biztosan számíthatunk az énekesmadarak kitartó érdeklődésére, magok után kutatva ugyanis szívesen időznek a meghagyott kúpokon.

Méhlegelő sárga kúpvirágokból
(https://damschenlab.zoology.wisc.edu/)

Nevét amúgy e kúp ihlette, merthogy az echinos szó görögföldön sündisznót, esetleg tengeri sünt jelent, melyekhez a kúp – vagyis hivatalos nevén a fészektányér – leginkább hasonlít. Érdemes megpróbálkozni nagyobb foltban ültetni őkelmét, a hatás így még erőteljesebb lesz. (A sárga szín egyébiránt a kúpvirágnál önmagában is meghökkentő, erre utal nevében a paradoxa szó.) S hogy a hatást tovább fokozzuk, választhatunk mellé – szintén nagyobb foltban – bíbor kúpvirágot, ragyogó kékben pompázó szamárkenyeret, cickafarkot.

Télen a kúpok vonzzák az énekesmadarakat
(www.gradinahobby.blogspot.com

Aki szeret tizenkilencre lapot húzni, próbálkozzon meg egy méretesebb terület – legalább száz négyzetméterről beszélhetünk – beültetésével úgy, hogy oda túlnyomó részt sárga kúpvirág kerüljön, a tövek között pedig szinte csak elvétve legyen jelen egy-egy díszfű, árvalányhaj vagy kolibri virág.

Így fest nyár elején
(www.chilternseeds.co.uk)

Rózsaszín elefánt

Könnyed ormánymozdulatok rózsaszínben
(www.persicaria.de)

De nem a rózsaszínű kád mellé passzoló – amiből az énekmondó szerint amúgy három kell –, és nem is a belga sörök alkohol fokát jelző piktogram. Hanem a keserűfű rózsaszín elefánt – Persicaria amplexicaulis ’Pink Elephant’ – névre hallgató fajtája. Ebből természetesen akár három is beültethető a kertbe, és az sincs kizárva, hogy épp egy lila erkély alatt verhet majd tanyát.

Bókoló virágfüzéreivel késő őszig díszít
(www.vitrowestland.nl)

Lényeg, hogy olyan helyet válasszunk neki, ahol kedvére nyújtózkodhat, merthogy igencsak szereti kiterjeszteni birodalma határait. Társként tehát olyan növényeket kell mellé telepítenünk, amelyeket kissé agresszív természetével nem üldöz ki végleg a kertből. Kerülhet sziklakert szegélyébe, ültethetjük a kerti tavak mellé, de talajtakaróként is alkalmazhatjuk, kihasználva remek takaróképességét.

Vágott virágként is szóba jöhet
(https://staudemarken.dk/)

Nem nő magasra, 40-45 centiméteres termettel áldotta meg a teremtő. Nincs ellenére, ha a talaj a szokottnál nedvesebb, egyébiránt nincsenek extra igényei. Napos, legfeljebb félárnyékos termőhelyen nyár közepétől egészen októberig virágzik majd. Kerülhet konténerbe is, mi több, vágott virágként szintén megállja a helyét. Ha a tél enyhe – és erre mifelénk mostanság elég jó esély kínálkozik – jókedvében még leveleit sem hullajtja el teljesen. Nevét természetesen az elefántormányra emlékeztető szögben álló virágfüzéreiről kapta.

Ánizsillatú izsópfű

Ánizsillatú izsópfű (Agastache foeniculum)
(www.finegardening.com)

Mindent tud, amit az előző blogbejegyzés főszereplője, a narancssárga izsópfű, csakhogy levelinek pompás ánizsillata is van. Észak-, Észak-nyugat Amerikából származik, gyógynövényként azokból az időkből ismert, amikor Amerika még az indiánoké volt.

Jól társítható sárga virágú évelőkkel
(http://agardenforall.com/)

Leveléből teát készíthetünk, de ha kedvünk tartja, virágai is a konyhaasztalra kerülhetnek.

Ott a kulináris élvezetek kedvelői szerint karakteres mellékszereplők a gyümölcssalátákban, illetve bátran használhatók a hús és halételek ízesítésére is.

Látványnak sem utolsó
(www.broadlandsnaturally.org)

Egy méter körüli magasságot ér el, virágzása nyár közepén kezdődik, és jócskán az őszbe nyúlik. Ennek a kék színű virágok kedvelőinél csak a méhek és lepkék örülnek jobban, ők ugyanis a tömeges virágfüzéreket valóságos legelőként használják.

Ha kategorizálni kellene, alighanem a szárazságtűrő növények csoportját jelölhetnénk ki neki, nehezen tűri a pangó vizes, átázott talajt. Enyhe fagyot elvisel ugyan, de jobb, ha télire némi védelmet kap, amúgy gondozásmentesen tartható. Ha dúsabb virágzásra szeretnénk ösztökélni őkelmét, a már elvirágzott szárakat vissza kell vágnunk. Remek színhatás érhető el, ha az ánizsillatú izsópfű mellé sárga virágú évelők – cickafark, kúpvirág, napfényvirág – kerülnek.

Narancssárga izsópfű

Nyár közepétől a fagyokig tartó, folyamatos virágpompa.
A képen az 'Apricot Sprite' fajta látható.
(www.mesarbustes.fr)

Ha nagyon rövid, ugyanakkor találó jellemzést kellene adni róla, azt hiszem az igénytelen és a lenyűgöző szó lenne a legmegfelelőbb. Igénytelen, mert ha napsütötte helyre, normál, kissé száraz talajba kerül, semmiféle probléma nem lesz vele. Egyetlen rendszeres teendőnk akadhat csupán, az elvirágzott szárakat érdemes időről időre visszavágni.

Évelőágyásba, prérikertbe egyaránt remek választás
(www.mesarbustes.fr)

Ez nemcsak izsópfüvünk társasági megjelenésére lesz jó hatással, de a virágzás idejét is meghosszabbítja. Júliustól gyönyörködhetünk valóban lenyűgöző virágfüzéreiben, s ha jókedvében találjuk, a fagyos napokig is díszévé válik az évelőágyásoknak.

De kerülhet az előkertbe is, és biztos helye van az egyre divatosabbá váló prérikertek növényei között is. Szereti a rendszeres öntözést, de a nedves, átázott talajt a legkevésbé sem kedveli. Némi fagyot elvisel, de zegernye idők eljövetele esetén érdemes némi lombbal, vagy szalmával téli védelmet biztosítani számára. Levelei enyhe mentaillatot árasztanak, angol nevének egyik tagja – kolibrimenta – is erre utal. Ami pedig a kolibrit illeti, pazar virágaink látványa minden kétséget kizáróan emlékeztet e törpe repülőművészekre.

Agastache aurantiaca 'Tango'
(www.premierelandscapeinc.blogspot.com)

A narancssárga izsópfű – Agastache aurantiaca – évelő növény, de ha hosszabb időn át szeretnénk a kertben látni őkelmét, érdemes gondoskodni az utánpótlásról, merthogy a teremtő némiképp rövidebbre szabta élete fonalát.

A virágágyásban nincs nagy, széles helyre szüksége, inkább felfelé, mint oldalra igyekszik, legfeljebb 50-60 centiméter körüli magasságúra nő. Ha évelőágyásba kerül, garantáltan jól érzi majd magát zsálya, macskamenta, szurokfű, rozmaring, sudárzsálya vagy éppen örökzöld zabfű társaságában.