Új foglalkozás: a beporzónő (www.quora.com/How-will-all-humans-die-if-all-bees-die) |
Újabbnál újabb elméletek látnak napvilágot arról, miért pusztulnak tömegesen a méhek nemcsak Európában, hanem a Föld számos pontján. A méhek és más porzó rovarok pusztulását, mint szikár tényt, először jó szokás szerint megpróbáltuk a méhészlobbi nyakába varrni, aztán kitaláltuk, hogy nem is halnak.
Aztán, hogy halnak, de nálunk nem, csak másutt, és hogy nem is olyan nagy a baj.
KÉsőbb megjelentek az első híradások arról, hogy Kína Szecsuán tartományának – 485 ezer négyzetkilométer, 87 millió lakos – néhány megyéjében eltűntek a méhek, s ezzel egy új foglalkozás jött létre: a beporzó. Tavasszal porzóasszonyok és porzóférfiak ezrei indulnak útra, hogy pálcákra erősített szöszmösszel, türelmesen, fáról-fára haladva kenegessék a virágport.
És cikkek ezrei jelentek meg komoly politikai lapokban és rettenetes bulvárújságokban, mely cikkek megpróbálták elmagyarázni a nagyérdeműnek, hogy
1. komplex jelenségről van szó,
2. az okát nem is lehet egyértelműen meghatározni,
3. hiába nevezik meg főbűnösnek a csávázószereket,
4. Kína különös egy hely, meg aztán messze is van.
Ezenközben csendes szavú tudósok egy csoportja Einstein jövendölését idézte, miszerint a méhek pusztulását az emberiség úgy öt évvel lesz képes túlélni.
Aztán Einsteint is szépen a polcra tettük, mert feltaláltuk a robotméheket, megoldva ezzel az élelmiszerlánc és az emberiség egyik életbevágó problémáját. És a világ nagyobb dicsőségére kiderült, hogy a robotméhek jobbak is lesznek az igazinál, mert víz alá tudnak merülni, sőt, ha kell, még úszni is tudnak.
Plusz nem csípnek, nem röpködnek össze-vissza, és maguktól felismerik a polleneket. Előkerült a bűvös szó is, a hatékonyság. Hatékonyabb lesz a gazdálkodás, növelni lehet majd a mezőgazdasági termelést, alacsonyabbak lesznek a költségek, és ki tudja, tán még a kerítés is kolbászból lesz.
Hiába na: sok kérdést már megoldottunk, nem volt soha ilyen jó dolgunk.