Cickafark, a kertvidámító

Napfényes színfolt: cickafarkmező
(www.flowers-kid.com)

Kertvidámító, merthogy élénk színeivel garantáltan vidám hangulatúvá varázsolja a kertet. Narancssárga, citromsárga, okkersárga, égő vörös, tűzpiros, rózsaszín, hófehér, krémszínű és még vagy többtucatnyi színárnyalat: ezt kínálja színben a cickafark meglehetősen népes nemzetsége. Évelő növény, a csapatban helye van a húsz-harminc centiméteres magasságúra növő Molyhos cickafarknak éppúgy, mint a méteresnél is magasabbra igyekvő Jószagú cickafarnak.

Gyönyörű vörösben...
(www.lepage-vivaces.com)

...fehérben...
(www.lepage-vivaces.com)

Bármelyiket is választjuk, cickafarkéknál érdemes megszívlelni a legfontosabb szabályt: napfény, napfény és még egy kis napfény. Árnyékos kertrészekre, vizenyős, nedves, nehezen kiszáradó, agyagos, kötött talajba ne ültessük, ilyen helyeken ráadásul a gombás fertőzések is megtámadhatják. Jobban elviselik a tápanyagszegény földet, mint a túltrágyázott, komposzttal gazdagon feljavított talajt.

... és pasztellszínekben is
(www.lantagenetplantes.com) 

Ha egy napos, gazdag virágzású évelőágyás kialakítása a cél, a cickafark aligha hiányozhat, a magasabb fajtáit természetesen az évelőágyás hátterébe érdemes telepíteni. Júniustól augusztusig, illetve szeptemberig hozza virágait, a növény nem igényel extra törődést. Az elszáradt virágzatot rendszeresen eltávolítva újabb virágzásra késztethetjük.

Előtérben a télre meghagyott cickafark szárak
(www.perennials.com)

Télre kétféle megoldás közül választhatunk: az elszáradt ágak a virágzattal együtt a helyükön maradhatnak, ilyenkor gyönyörködni lehet a virágzaton megtapadó apró hólabdák látványában. Ha efféle látnivaló nem hoz lázba minket, akkor legjobb, ha késő ősszel visszavágjuk a töveket a talaj fölött úgy hat-nyolc centiméteres magasságban. A száraz ágak eltávolítására az első megoldás esetében legkésőbb február végén, március elején kell sort keríteni.

Cickafarknak való vidék
(http://oudolf.com)

Sárga összhangzattan
(www.metamorphosisdesign.co.uk)

A cickafark több mint száz fajtája ismert, nevét Achillesről kapta, aki a csatákban szerzett sebek gyógyítására használta a növényt. Akárhogy is van, a mindennapi csatákban ma is jó hasznát vesszük a cickafarknak, fertőtlenítőként, megfázás elleni szerként, emésztőszervi megbetegedések és nőgyógyászati panaszok kezelésére is használatos. Ha leveleit a komposztra dobjuk, jelentősen felgyorsítja a növényi részek lebomlását

Természetközeli kertek, paraszkertek hangulatát idézi
(www.perennials.com)

Előkelő helye van a természetközeli kertek, falusi kertek, paraszti kertek, prérikertek, vadvirágos rétek vagy ezeket megidéző kertkialakítások növényei között. Kiválóan társíthatók, kúpvirággal, harangvirággal, szamárkenyérrel, macskamentával, cipruskával, napfényvirággal, méhbalzsammal, zsályákkal, alacsonyabb díszfüvekkel és levendulával is. Vázában, vágott virágként is mutatós, de száraz virágként is felhasználhatjuk: hosszú szárral vágva, fejjel lefelé szellős, árnyékos helyre felfüggesztve hosszú ideig tartó, szép díszt kapunk.

Csüngő koronájú fák

Csüngő díszcseresznye
(www.hort.uconn.edu)

Azt hiszem, sokan ösztönösen érzik, a kert akkor lenne teljes, ha nemcsak cserjék, évelők és egynyáriak, hanem fák is helyet kaphatnának benne. A felismerést sokszor nem követi tett, mert az első nekibuzdulás után alábbhagy a kezdeti lendület. Talán azért is, mert faültetés előtt vagy féltucatnyi kérdésre kell megtalálni a legjobb válaszokat: nem lesz-e évek múltán túl magas vagy túl széles, hány év alatt nő meg akkorára, hogy árnyékot adjon, nem árnyékolja-e le majd túlságosan a kertet vagy a szomszéd portát, okozhat-e allergiát, szemetel-e a termésével, mérgező-e, és egyáltalán: milyen legyen az a fa. Néhány bejegyzés erejéig igyekszem választ keresni mindezekre, ezúttal a csüngő koronaformájú lombos fákat sorra véve.

A csüngő koronájú fákat jó néhányan kizárólag temetőkben, emlékművek vagy kopjafák környékén tudják elképzelni. Pedig annak ellenére, hogy valóban vannak közöttük kifejezetten szomorúnak is nevezhetők, egyedi megjelenésükkel, pontos helyválasztással és jó társítással biztos helyük lehet a legvidámabb díszkertekben is. Nevükben megtalálható a latin „pendula” szó, ami az ágak csüngő jellegére utal. A csüngő korona néhány esetben gyakorlatilag földig érőt jelent, úgyhogy az ilyen fácskák alatt aligha lehet dús vegetációjú évelőágyásokat létesíteni.

Mivel koronájuk meglehetősen eltér a megszokott formáktól, érdemes számukra olyan helyet választani, ahol teljes szépségüket megmutathatják. Szoliterként, egy kertrészlet hangsúlyos elemeként, a gyepbe ültetve vagy egy évelőágyás előterében, esetleg az előkertben mutatnak jól. Csüngő koronájú fák ültetésekor fokozottabban érvényes a jól ismert szabály: a kevesebb több. Ha a kertet csüngő koronájú fákkal zsúfoljuk tele, egyikük sem tud érvényesülni, és a végeredmény áttekinthetetlenség és zavaró látvány lesz.

Szeretik a világos helyeket, ahol elegendő fényhez jutnak. Nem különösebben érzékenyek a fagyra, és általánosságban elmondható, hogy a kissé szárazabb viszonyokat is elviselik. Magasságukat az oltás helye határozza meg, általában nem nőnek 5-6 méternél magasabbra.


Csüngő nyírfa (Betula pendula ’Youngii’)

Négy méternél ritkán nő magasabbra, kedveli
a nedvesebb talajviszonyokat, száraz helyekre nem való.
(www.centredejardinbrossard.com)

Csüngő borsófa (Caragana arborescens ’Pendula’)

Legfeljebb két-három méter magas lesz, jól tűri
a szárazabb talajviszonyokat is, levele zöld, virága sárga.
(www.rydlingeplantskola.se)

Keskeny levelű csüngő borsófa (Caragana arborescens ’Walker’)

Földig érő lombkoronát nevel, az előzőnél
keskenyebb levelekkel. Rövidebb életű fácska
mindkettő, tizenöt éves kor felett
matuzsálemeknek számítanak.
(www.hortes.ee)

Csüngő gyertyán (Carpinus betulus ’Pendula’)

Több mint 160 éve szaporítják, kezdetben gyors növésű,
később lassabb tempóra vált. Napra érdemes ültetni.
Nevelésétől függően alacsonyabb vagy magasabb,
 akár tíz méteres fa is lehet.
(www.katalog-rostlin.cz)

Csüngő gyertyán ősszel
(www.bomenwebwinkel.nl)

Csüngő bükk (Fagus sylvatica ’Pendula’)

Akár 15-18 méterre is megnő, néha jellegzetes,
hullámzó koronaformát növeszt. A fiatal fácskák elviselik
az árnyékot, de később feltétlenül meleg, napos helyre
van szükségük. Meghálálja a tápanyagban gazdagabb talajt.
A kertészetekben szomorú bükk néven is fellelhető.
(www.plantpoints.com)

Csüngő vérbükk (Fagus sylvatica ’Purpurea Pendula’)

Levelei kihajtáskor vérvörösek, később némi zöldes árnyalat
is megjelenik rajtuk, ősszel pedig vörösesbarnába fordulnak.
Kedvelik a meszes talajt, a napsütéses, meleg helyet. Meghálálják
a kissé párásabb viszonyokat is, tíz-tizenöt méter magasságúra is
megnőhetnek. A kertészetek vöröslevelű bükk néven is árulják.
(www.plantpoints.com) 

Csüngő ágú kőris (Fraxinus excelsior 'Pendula')

Napos helyet, tápdús talajt kedvel, a sivatagi körülményeket
nem, de az átmeneti szárazságot még elviseli.
Legfeljebb hat-tíz méteres magasságúra nő.
(www.chewvalleytrees.co.uk)

Szomorú eperfa (Morus alba ’Pendula’)

Napos helyet kedvel, három-öt méternél nem lesz magasabb,
így akár az előkertbe is ültethető.
(www.jardiland.com)

Csüngő barkafűz (Salix x caprea ’Kilmarnock’)

Legfeljebb két-négy méter körüli magasságot ér el, napos
világos helyet szeret. Nem viseli el a szárazságot, gondozásánál
erre figyelni kell. Akár edényes fácskaként is tartható. Lombja
csak a virágzást követően jelenik meg. Hímivarú klón,
nőivarú „párja” a Salix x caprea ’Weeping Sally’.
(www.jparkers.co.uk)

Csüngő japán akác (Sophora japonica ’Pendula’)

Boltozatos koronát nevel, szereti a napos, világos helyet. Legalább
3-5 méter magasságúra nő, szárazságtűrése közepesnek mondható.
(www.pflanzen-shop.ch)

Csüngő japán akác (Sophora japonica ’Doteana’)

Jó eséllyel pályázhatna a csigafa névre is, mivel ágai a talaj felé
igyekezvén vesznek néhány csavart is, ettől a fácska meglehetősen
egzotikus megjelenésű lesz. Kedveli a napfényes meleg helyet,
edényes növényként a teraszon is biztonsággal felnevelhető.
(www.elperiodic.com)

Szomorúfűz (Salix alba 'Tristis')

Óriás méretű fává nő, nem ritkán a húsz méteres
magasságot is meghaladja. Napóleon már visszatért Elba
szigetéről, amikor a szomorúfűz karrierje elindult. Csak jó
vízellátású talajban fejlődik szépen, szereti a meleg, napos fekvést.
(http://www.pepiniere-fleurs-terre.com/catalogue/arbres)

Csüngő díszcseresznye (Prunus subhirtella 'Pendula')

Virágai áprilisban jelennek meg. Jó talajviszonyok esetén is
6-7 méter magasra nő. Szereti a napos, világos helyet
és a kissé gazdagabb talajt is meghálálja. A kertészetekben
csüngő higancseresznye néven is kapható.
(www.hort.uconn.edu)

Csüngő bíbor díszcseresznye (Prunus subhirtella 'Pendula Rubra')

Hat-nyolc méternél nem nő nagyobbra, nem szereti a túlságosan
nedves, vizenyős talajokat. Napra, világos helyre, szoliterként
érdemes ültetni. Levelei ősszel a vörös, a narancs, a sárga
és ezek ezernyi keverékeiben játszanak.
(www.gardenworldimages.com)

Csüngő bíbor díszcseresznye ősszel.
(www.gardenworldimages.com)

Csüngő díszcseresznye (Prunus serrulata 'Kiku-Shidare-Sakura')

4-6 méter magasságúra nő, ágai ívesen a talajig hajlanak.
Nem viseli el a kötött, agyagos, nehéz talajokat, szereti a napfényes,
meleg, világos helyet. Meghálálja a tápanyagban gazdagabb talajt is.
(www.aeroberts.co.uk)

Virágai már áprilisban megjelennek.
(www.veriflor.com)

-------
1. rész: Gömbfák kis kertekbe
2. rész: Oszlopos fák kis és nagy kertekbe