 |
| Súlyos terhek a vállukon (www.gardenriots.com) |
Van az úgy néha, hogy viszonylag korán, november közepe táján megérkezik a havazás, akkor, amikor az elhúzódó ősz miatt a lombhullatóknak nem akaródzik lehullatni a lombjukat. A fákon és cserjéken megmaradó levelek miatt az ágak jóval nagyobb hótömeget tudnak megtartani, és már pár órás havazást követően is elhajlanak, néhány ág nem ritkán a földig hajol, meglehetősen szomorú látványt okozva. Ugyanilyen képet festenek az örökzöldek is, közülük még a keskeny oszlopos fajok és fajták is hajlamosak szétteríteni ágaikat.
Bár a látvány sokkoló, és első pillanatban minden visszafordíthatatlannak látszik, a helyzet korántsem tragikus. A növények fantasztikus teremtmények, túlélési stratégiájuk egészen bámulatos, bókoló ágaikkal a hónyomás ellen védekeznek, egyszersmind jelzik is: kérünk egy kis segítséget.
Nincs más dolgunk tehát, mint seprűt ragadni, és megszabadítani őket a tehertől.
Miután az interneten minden és mindennek az ellenkezője is megtalálható, akad néhány videó, ahol a segítség inkább egy kiadós verésre hasonlít: elvetemült jóemberek lapáttal, gereblyével, méretes bottal felülről lefelé irányuló mozdulatokkal püfölik az ágakat.
Sem lapát, sem gereblye, sem bot.
Seprű a tökéletes. Cirokból.
És az irány mindig, mindig alulról felfelé.
A határozott, de nem durva mozdulatoknak köszönhetően a hótól megszabaduló ágak meglepő gyorsasággal igyekeznek visszaállni a hóesés előtti állapotba, a művelet pedig az esetek 99,9 százalékában semmilyen kárt nem okoz.
A hómentesítés feladata azonban ezzel még nem ér véget.
Egy-két óra múlva akad még egy igen fontos teendőnk: az ágakat kézzel, az eredeti szögállásba vagy ahhoz igen közeli állapotba kell visszanyomni. Ezt érdemes a nap folyamán még egy-két alkalommal megtenni, növényeink hálásak lesznek érte, az ágak minden igazítás után feljebb és feljebb rögzülnek, akár gyümölcsfákról, akár díszfákról vagy örökzöldekről legyen szó. A kézzel történő beavatkozásnak is köszönhetően az ágak – még az erősen lehajlottak is – vissza fognak állni „rendes” helyzetükbe, érdemes ezt a plusz munkát minden növénynél elvégezni.
A szétterülő ágú cserjék, illetve az érzékenyebb örökzöldek ágait persze az ősz beköszöntével nem árt összekötni, ahogy ez a díszfüvek esetében már bevált metódus.
